Az International Tracing Service (ITS) nevű szervezet Bad-Arolsteinben lévő levéltárának közlése szerint másfél évig tartó munkával többek között 350 ezer, a szövetségesek által vezetett úgynevezett CM1 kartotékot dolgoztak fel. Ezek a dokumentumok információkat tartalmaznak azoknak a sorsáról, akiknek adatait a koncentrációs táborok, kényszermunka-táborok és fogolytáborok felszabadítása után rögzítették.
"Az érintettek dokumentálták, min mentek át a háború idején és elmondták, miért akarnak kivándorolni" - közölte az archívum vezetője, Udo Jost. "A dokumentumok ma már kutathatók és megtekinthetők. Az elektronikus rögzítés egyfelől biztosítja az eredeti jobb megőrzését, másrészt azt, hogy a kutatók könnyebben hozzájussanak az információhoz" - mondta el az igazgató. Az adatok információkat tartalmaznak a túlélők sorsáról és a háború utáni kivándorlási hullámról.
Az ITS archívumába való betekintést évtizedeken át szigorúan korlátozták. A történészek és a nagyközönség számára csak 2007-ben tették hozzáférhetővé az anyagát - addig elsősorban az egyes emberek sorsának követésére szolgált, azóta viszont a kutatásra helyeződött át a hangsúly. A szervezet szerint az elmúlt hét során 2,3 millió új képet juttattak el a jeruzsálemi Jad Vasem múzeum, a washingtoni Holokauszt múzeum, illetve a hasonló tematikájú varsói, luxemburgi és belgiumi központok kutatóihoz.
1998 óta az archívum összesen 84,5 millió képet és dokumentumot szkennelt be. Az anyag változatos: a különböző koncentrációs táborokra, börtönökre, gettókra vonatkozó adatok, az ITS központi névlistája, a hontalanná vált személyek regisztrációs kártyái, a kényszermunkára vonatkozó feljegyzések, a hontalanok táboraira és a II. világháború utáni emigrációra vonatkozó feljegyzések szerepelnek az átadott dokumentumokban.
Az ITS közlése szerint még nem dolgozták fel a táborokat túlélő összes gyerek sorsára vonatkozó adatokat, a leveleket és további, általános dokumentumokat tartalmazó iratcsoportokat.
