Nemrég egy évet töltöttél Spanyolországban, ahol nemcsak a gyermekeiddel töltötted az időt, hanem tovább is képezted magad.
Nagyon örülök, hogy eljutottunk Spanyolországba. Valóban, elsősorban azért döntöttem így, hogy több időt tölthessek a két gyerekemmel. Aztán az iskola mellett találtam egy csodálatos helyi zeneiskolát, ahol a klasszikus zenén kívül flamenco zenét is tanított egy ottani jól ismert zenész-házaspár, Anne Serrano és Hugo Dogma. A Városháza zeneiskolájában együtt tanult mindenki, korosztálytól függetlenül. Hihetetlen élmény volt a több generáció találkozása, ráadásul autentikus környezetben ismerkedhettem a hagyományos spanyol dallamokkal. Összesen egy évet voltunk kint, miközben több európai felkérésnek is eleget tettem: egy kéthetes turnén voltam Csehországban és Szlovákiában, Franciaország egy neves fesztiváljára kaptam meghívást, majd játszottunk Brüsszelben is. Egy-egy fellépés erejéig Magyarországra is visszajöttem. Összességében kiváló tapasztalatokat szereztem, talán viccesen hangzik, de a spanyol zenei továbbképzésem része volt az is, hogy több időt tölthettem a gyermekeimmel, hiszen a családom és a zene nem választható el egymástól, az egyik a másik nélkül nem működik.
Ugorjunk vissza kicsit az időben. Mikor kezdted a zenélést?
Már igen korán felfedezték a szüleim és a tanáraim, hogy jó érzékem van a zenéhez, évekig zongorázni tanultam. Különösen öntörvényű gyerek voltam, sok mindent szerettem volna még kipróbálni, a zenén kívül vonzott a színészet és az irodalom. A zenéléshez a középiskolai évek alatt tértem vissza először. Gimnáziumi zenekarommal arattuk az első sikereket: örömzenét játszottunk a házibulikban és néhány klubban is koncerteztünk, aztán barátaimmal megalapítottuk a Rakéta nevű improvizatív rockbandát. Később egy időre kevésbé lett fontos a zene, elvégeztem az ELTE magyar- angol szakát, ezt követte egy természetgyógyász-képzés, és csak utána iratkoztam be az ETÜD konzervatóriumba. Ekkora tudatosult bennem, hogy a zenének szánom a főszerepet a szakmai életemben.
A bossa nova műfaj kevésbé ismert itthon. Hogyan lépett be a te életedbe?
A bossa novával tizenévesként Londonban ismerkedtem meg, és annyira megtetszett, hogy elkezdtem gyűjteni a kazettákat, majd itthon tovább másoltam őket a barátaimnak. Igazi bossa nova-dealer lettem - már akkor.
Viszonylag későn indult a zenekari karriered, gyerekek, egyetemek után, nem tartod hátránynak ezt?
Sok mindent meg kellett ismerjek és átéljek ahhoz, hogy tudjam, mit szeretnék. A zenémben ez a sokféleség megtalálható és úgy érzem, ez még csak a kezdet. Nekem akkor jött el a pillanat, követtem a belső ?hívó szót?, és egyelőre bevált. Nem a hírnév izgat, inkább az a saját világ, amiben megtalálom az egyensúlyt, a harmóniát.
Két évvel ezelőtt a Made in New York Jazz Competition döntőjébe jutottatok. Az idén pedig az amerikai IMA-n tiétek lett a ?Legjobb Latin Dal?, melynek zenéjét Tóth Mátyás szerezte, szövegét Bán Zsófia írta. Ráadásul az IMA 2016 zsűritagjának is választott.
Jó időben láttuk a nevezési lehetőséget és éltünk is vele. Szeretem az olyan típusú megméretéseket, ahol kész dallal lehet elindulni. Nagyon fontos események voltak ezek a számunkra. Egy éve meghívást kaptunk New Yorkba, ott volt a lemezbemutatónk is, sokan felfigyeltek a zenénkre. Eddig 14 dalunk jelent meg az új kislemezzel együtt, amelynek producere a Grammy-díjas Helik Hadar volt. Megtiszteltetésnek tartom a mostani felkérést, de a jövő legalább ennyire izgat. Nagyon fontos, hogy újabb zeneszámok szülessenek. Az új nagylemezünkön többségében saját dalok lesznek majd, nagyon izgalmas zenei anyagnak ígérkezik! Most ezen dolgozunk.
A jazz műfaján belül a bossa nova a Ti zenétek, ezt folytatjátok az új lemezen?
A 2016 tavaszán megjelenő lemezünkön a dalok főleg portugálul és angolul szólalnak meg. Az új dalszövegeket ismét Bán Zsófia írja, aki fantasztikus verseket társít a zenénkhez, a producerünk pedig most is Fenyvesi Márton lesz. Terveink szerint a bossa nova és a latin jazz műfaján belül maradunk, de talán tágítjuk egy kicsit a műfaj határait. Nem szeretném elhanyagolni a magyar nyelvet sem, szándékaim szerint hamarosan összeáll egy magyar versekből álló műsor és később lemez is, amelyen ? az eddigiekhez hasonlóan - jazz-zenészekkel dolgozom majd.
Minek köszönhető a nem mindennapi siker?
Talán a kitartásunk, a hitünk, a szorgalmunk eredménye ez az elismerés, ha ez a három dolog nincs meg, akkor nem kerülhettünk volna a legjobbak közé. Természetes, hogy az ember időnként elbizonytalanodik, ilyenkor keresi a legjobb utat, az invenciózus megoldásokat.
Hogy minek köszönhető a siker, azt sokan, sokféleképpen megfogalmazták. Én azokhoz csatlakozom, akik úgy vélik, hogy ha az előadó a tudását, örömét, átélését úgy képes átadni a hallgatóinak, hogy nekik is örömöt, élvezetet szerezzen, akkor nyert ügye van. Figyelünk a visszajelzésekre. Egy-egy jól sikerült dal, fellépés tehát segít abban, hogy tovább alkossunk és a zenésztársaimmal higgyünk a közös munkában.
Pátkai Rozina
Pályáját klasszikus énekkel kezdte az olasz gyökerekkel rendelkező, fiatal magyar énekesnő, aki negyedik éve kápráztatja el rajongóit latin jazz muzsikájával. Számos nemzetközi verseny díjazottja, elismeréseinek sorát jazz és Fringe fesztiválok színpadain gazdagította szerte a világban.
Fotók: Csákvári Zsigmond
