A Dinasztiák a tudás áthagyományozásának fontosságát, a tehetség továbbélésének nagyszerűségét és a gyökerek tiszteletének jelentőségét teszi tárgyává. Szól arról, hogy a cirkuszművészetben kiemelten fontos a nemzedékről nemzedékre áthagyományozott tudás és tapasztalat. A produkció tiszteleg a nagy cirkuszdinasztiák előtt, amelyek sokat tettek a hazai cirkuszművészet nemzetközi elismertségének növelésért.
A műsor azonban nemcsak a nemzedékek összekapcsolódásáról mesél, hiszen a műsorszámokat a szerelem, az egymás iránti bizalom, a másikra való odafigyelés, a szeretet és a gondoskodás fogalmai mentén is össze lehet fűzni. És ettől válik igazán aktuálissá. Kimondva-kimondatlanul minden produkciója rávilágít arra is, hogy a mostani világjárvány idején melyek az igazi értékek.
A manézsban közel hetven artista és nyolc táncművész lép fel, miközben a Fővárosi Nagycirkusz állandó zenekara élőben zenél.
A Dinasztiákban a legtöbb cirkuszművészeti zsánerrel találkozunk: levegő-, zsonglőr-, akrobata-, gyorsöltöző, erőemelő, görkorcsolya-, handstand- és illúziószámok követik egymást.
Az állat és ember közötti feltétlen bizalmat papagáj-, ló- és kutyaszámok mutatják be. A produkciók közötti átállás alatt bohócok nevettetik a közönséget. Nemcsak a cirkuszi dinasztiák művészei lépnek színpadra, hanem a sportból, a privát életből és a Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnáziumból is érkeznek fellépők.
Klasszikus cirkuszi produkciók követik egymást, amelyek között van jó néhány ámulatba ejtő. A Silver Power (amelynek tagjai a műsor rendezői is) erőemelő száma két görög szobor szerelmét, egymásba gabalyodását meséli el.
Árész és Artemisz találkozik ebben a számban, akik testét Héphaisztosz kovácsolta tökéletessé, lelküket Zeusz formálta széppé, és Ámor volt az, aki összekötötte őket egymással.
Füzy Anita és Kranitz Krisztián érzékletes, finom mozdulatokkal jeleníti meg a szobrokat. Először még alig-alig képesek mozgásra, ám idővel egyre lágyabbak, ívesebbek, gördülékenyebbek lesznek a mozdulataik. A produkció végére a két szobor megelevenedik: az egymás iránt érzett szerelmük kelti őket életre.
Míg ez a szám az érintések finomságáról, a szerelem lágyságáról szól, addig Nagy Ferenc és Németh Zsófia duplakarikaszáma a szerelem vadságát, féktelenségét jeleníti meg. Produkciójuk erőteljes, intenzív és nagyon vagány. Egy férfi és egy nő párharcát láthatjuk.
Olyan ez, mint a tangó: a két alak olykor szenvedélyesen egymásba kapaszkodik, máskor a kerekek által távol kerülnek egymástól, vagy eltaszítják egymást.
Miközben a két artista a szemünk elé tárja, hogy milyen elképesztő fürgeséggel tudják meglovagolni, uralmuk alá hajtani a két óriási kereket, nagyszerűen rávilágítanak arra is, hogy a szerelem néha micsoda tomboló viharokat szít. A produkció végén azonban a tornádó lecsendesedik, és a két szerelmes szorosan egymásba fonódik.
Biritz Ákos gurtniszáma egy szerelem történetét meséli el a megismerkedéstől az érzelmek lángra lobbanásán és a viharokon át a boldog beteljesülésig.
Ez a szám intim és lírai. Biritz finom és pontos mozdulatait, kitartott pózait gazdagon telíti érzelmekkel, ettől válik igazán felejthetetlenné.
Hasonlóan érzéki a Duo Fossett Marton Lenkével és Szabó Lillával kiegészült karusszelszáma, ahol a csábítás különböző árnyalatai öltenek testet a pontosan kimunkált mozdulatokban. A szimmetrikus kompozíciók és a mesterien kitartott pózok bámulatossá teszik a produkciót, a párosok egymásba fonódó mozdulatai az egymás iránti feltétlen bizalomról mesélnek.
A Duo Lameth szexi trapézszáma az odaadásról, de a szenvedélyről is szól. Ebben az előadásban Németh Boglárka és Eduardo Lamberti hét év után lép fel ismét a Fővárosi Nagycirkusz porondján. A produkció olyan, mint egy szenvedélyes vers, amelynek dinamikus, gyorsan változó sorai teszik igazán lendületessé az előadást. Könyöt Lili búgó énekhangja még fokozza a produkció bujaságát. Igen, az egyes műsorszámok még vibrálóbbá válnak azáltal, hogy nemcsak a zene, hanem az énekszó is élőben hangzik fel. Könyöt Lili bluesos hangszíne új mélységekkel gazdagítja az előadást.
Általában nem szoktak megmozgatni az állatszámok, de most ezekben is van egy-egy olyan momentum, amire felfigyelek. Richter Miska és Richter Alena kutyaszámában nyolc bájos uszkár hajtja végre a játékos feladatokat. Ezek közül az a legklasszabb, amikor az egyik eb két lábon állva kinyit egy ajtót, besétál rajta, majd be is hajtja maga mögött. Cersosimo Adele és Franco Damian Olivera papagájai is elképesztő dolgokra képesek: hátra fordulnak, rollert hajtanak, kosárra dobnak.
Cirkusztörténeti pillanat és fontos szimbólum, amikor a három nagy dinasztia: a Donnert, az Ádám és a Richter közös produkcióban lép fel.
15 ember és 12 ló szerepel ebben a számban; a produkció sikere azon múlik, hogy képesek-e az emberek és az állatok megtalálni az összhangot. A műsorszám végén a három család közösen piramistrükköt csinál a lovak hátán, ami valóban elképesztő, de kissé hosszúra nyúlik, és a többihez képest némiképp túlreprezentálttá válik ez az előadás.
Olykor óriási buli kerekedik a manézsban.
Varga Riko Manuel ugyan még csak tizenkét éves, de már hajmeresztő trükköket hajt végre labdákkal, buzogányokkal, tányérokkal, s közben egész testével átadja magát a latin ritmusok felhőtlenségének. Könnyed, játékos a produkciója; olyannyira, hogy szinte el is feledkezünk arról, hogy mennyi gyakorlás kell ezekhez a zsonglőrmutatványokhoz. Ugyanezt érezzük Donnert Ryan és Szécsényi Anna görkorcsolyaszámánál is, akik vad és szelíd mozdulatsorokból állították össze a produkciójukat.
Ugyancsak óriási buli kerekedik Weiss Junior lengőtrapéz-produkciójából. A családtagokból álló és a Baross Imre Artistaképző Intézet diákjával, Molnár Grétával kiegészült egyetlen magyar fliegendecsoport lélegzetelállító számában hatalmas ugrások és hármas szaltók váltják egymást.
A bohócos produkciókat általában ritkán találom viccesnek, Könyöt David és Schneller Ancsa párosa azonban most sikeresen megnevettet. Nemcsak a humor miatt nagyszerű, amit csinálnak, hanem a zeneisége folytán is, amely fontos eleme gazdag produkciójuknak. David sok hangszeren játszik, sőt két trombitát is meg tud egyszerre szólaltatni. Az egyes produkciókat összekötő pantomimjeik Pom pom bohóccal kiegészülve hasonlóan zseniálisak.
Az előadást különféle revüelemekkel tették gazdagabbá. A tollas ruhába bújt hölgykoszorúban még a porondmester, Maka Gyula is dalra fakadt, mind az intróban, mind az outróban. Azt már tudtuk, hogy Maka kitűnő konferanszié, most az is világossá válik, hogy jól áll neki ez az új szerep. Sőt kiderül, hogy a kártyatrükkökben is remekel.
Maka Gyulával készült interjúnkat olvastad már?
Rendkívül szórakoztató előadás született, ami most különös jelentőséggel bír. Mint Pál Dániel Levente, a cirkusz dramaturgja fogalmazott: ez a társulat olyat hozott létre ezen a nyomorult, megviselt bolygón, mint senki más.
„Körülbelül hetven művész a porondon és ugyanennyi a háttérben elég bátor volt ahhoz, hogy szembekacagja a halált és a pandémiát; és ezt az egészet, ami itt zajlik már egy éve, megnyomorít és kiforgat mindent és mindenkit”.
Szombat este legyőzték a halált, és megmutatták, hogy a Covid után/helyett is van élet, amiért érdemes kitartani. Ez az előadás most reményt, erőt és hitet ad, és bennünket, nézőket is megerősít abban, hogy hamarosan minden rendben lesz.
Fotók: Fővárosi Nagycirkusz/Urbán Ádám
