Az első Budapesti Klasszikus Film Maratont 2017 novemberében rendezte meg a Magyar Nemzeti Filmalap égisze alatt működő Filmarchívum. Akkor 3 nap alatt több mint ötezren voltak kíváncsiak a restaurált klasszikus remekművekre, a szakmai programokon pedig több százan vettek részt. A Filmalap 2017-ben indult Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási Programjának keretében eddig 32 film újult meg a Magyar Filmlaborban a Magyar Nemzeti Filmarchívum szakmai irányításával. Többek között Fábri Zoltán 13 filmje, Radványi Géza örökzöld klasszikusa, a Valahol Európában, Enyedi Ildikó Arany kamera-díjas Az én XX. századom című filmje, Szabó István 9 filmje, Sára Sándor 4 filmje, Jankovics Marcell 2 egész estés animációs filmje, továbbá Ternovszky Béla Macskafogója és Koltai Róbert idén 25 éve bemutatott filmje, a Sose halunk meg kapott új digitálisan restaurált kópiát.
A szeptember 4-én megkezdődött rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója elárulta: az elmúlt két napban azt tapasztalták, hogy nagy az érdeklődés a bemutatott filmek, illetve a további programok iránt. A Budapesten a Toldi moziban, az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben zajló sorozat egy egész napos filmes workshoppal és konferenciával vette kezdetét, amelyen többek között a digitális restaurálás témájáról esett szó, ezen pedig nagy számban vettek részt az érdeklődők ? mondta Ráduly György, hozzátéve: ígéretes indulása ez az idei maratonnak. Hat nap alatt több mint 60 filmet láthat a közönség a Toldi és az Uránia mozikban, valamint szabadtéren ? emelte ki Ráduly György, aki a rendezvény célkitűzéséről így fogalmazott: ?a cél az, hogy a fesztivál újszerűen, érdekesen mutasson be értékes, frissen restaurált, a magyar és az egyetemes filmörökség részét képező klasszikus filmeket, megszólítsa a fiatalokat, ritkaságokat és újrahangszerelt népszerű filmeket állítson a középpontba ? mindezt nagyvásznon, igazi moziélményként?.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója arról beszélt: a Filmalaphoz tartozó Magyar Nemzeti Filmarchívum igen fontos feladatot lát el azzal, hogy őrzi és kezeli a magyar filmvagyont. Kiemelte, hogy a Filmalap rendkívül fontosnak tartja a magyar filmkincs megőrzését, restaurálását és elérhetővé tételét, ugyanakkor az új filmek megszületését is kiemelten támogatja. ?Az Inkubátor Program célja az, hogy a fiatal filmalkotók támogatáshoz jussanak és elkészíthessék első filmjeiket. Idén már hatvan pályázat érkezett? ? mondta Havas Ágnes. Ezt követően az idei Budapesti Klasszikus Film Maratonról szólva hangsúlyozta: négy napon át ingyenes szabadtéri vetítésekkel várják a közönséget Budapesten, a Szent István-bazilika előtt. ?Ez a nap azonban különösen fontos, hiszen ma este Claudia Cardinale, a filmtörténet aranykorának egyik legcsodálatosabb színésznője köszönti a látogatókat? ? emelte ki Havas Ágnes, majd köszöntötte a sajtótájékoztató és a filmmaraton kiemelt vendégét, Claudia Cardinalét.
Az európai filmművészet egyik legnagyobb dívája, Claudia Cardinale a közönséggel a Volt egyszer egy Vadnyugat című filmjének szeptember 6-ai esti vetítése alkalmával találkozik, a sajtótájékoztatón pedig elmondta: nagy öröm számára, hogy itt lehet Budapesten, ebben a csodás városban, és megtiszteltetésnek érzi, hogy ekkora érdeklődés övezi a személyét. ?Nem is gondoltam, hogy ekkora felhajtás van miattam? ? jegyezte meg nevetve a sajtótájékoztató résztvevőire pillantva. A filmmaraton keretében az olasz filmcsillag több filmjét is láthatjuk: az 1958-ban készült első filmjét, a Gohát, továbbá a Federico Fellini 8 és fél, Luchino Visconti A párduc és Sergio Leone Volt egyszer egy vadnyugat című alkotását. ?Nagyon örülök, hogy emlékezünk ezekre a filmekre, és elárulom, bár mostanáig 175 filmet készítettem, A párduc és a Volt egyszer egy vadnyugat a legemlékezetesebb számomra.? Claudia Cardinale arról is beszélt, milyen szerencsés, hogy ennyi filmet forgathatott, ám rögtön hozzátette: még nem hagyta abba a munkát, jelenleg az első, fiatal filmessel készülő alkotását forgatja.
Nagy örömmel támogatja a fiatal olasz filmeseket, hiszen mivel nincs megfelelő finanszírozás, nehéz dolguk van, ám ahogy mindig, úgy most is megválogatja, milyen felkérésre mond igent. ?Ha nem tetszett a forgatókönyv, akkor a rendező már nem is érdekelt? ? fogalmazta meg, majd elmondta: így is rengeteg kiemelkedő filmben játszott, ami nagy boldogság számára, hiszen ?ha az ember filmeket készít, akkor sok különböző életet élhet meg?. Első filmjéről, a Goháról is mesélt ? ?16 éves voltam, és akkor még nem akartam színésznő lenni, de meggyőztek? ?, majd ismét méltatta a Visconti és a Leone rendezte filmeket, illetve az alkotókat. ?Nagyon különbözőek voltak. Visconti rendkívül precízen, komolyan dolgozott, Sergio Leone viszont spontán volt, például nem is ragaszkodott a forgatókönyvhöz? ? jegyezte meg a színésznő.
Claudia Cardinale kedvenc férfi színész partnerei közül Jean-Paul Belmondót, Alain Delont és Marcello Mastroiannit emelte ki. Mindannyiukkal négy-négy filmet forgatott ? ejtette el mosolyogva, majd elmesélte, hogy Belmondo mindig felhívja a figyelmét arra, mi mindent csináltak együtt. Példának okáért egyik forgatás alkalmával Belmondo a szállodába érve azt kérte tőle, hogy mosolyogjon a hotel igazgatójára, és amikor eleget tett a kérésnek, Belmondo kidobált néhány bútort az ablakon. ?Szóval erre én azt szoktam mondani: nem mi csináltunk együtt dolgokat, csak te? ? mondta nevetve. Hozzátette, kedvenc rendezőt még nehezebben tudna választani, hiszen annyi nagy mesterrel dolgozhatott együtt Oroszországtól Anglián át Amazóniáig, hogy az hihetetlen. Zárásként felidézte, mit mondott neki annak idején Visconti: ?a spagetti mellett te vagy Olaszország legnagyobb találmánya?.
A II. Budapesti Klasszikus Film Maraton programjairól ITT írtunk.
A rendezvény keretében Claudia Cardinale mellett Klaus Maria Brandauer és Jean-Marc Barr is Budapestre érkezik.
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
