Divatba hozzák a tradíciót a Hagyományok Háza pályázatának nyertesei
Több mint 120 pályamű érkezett Magyarországról és a határon túlról is a Hagyományok Háza Kis fekete című pályázatára. A tradicionális ihletettségű kis fekete ruhák és kiegészítők közül a szakmai zsűri 38 alkotást választott ki bemutatásra és tíz díjat ítélt oda a legkiemelkedőbbeknek, akik október 11-én immerzív divatbemutató keretében vehették át az elismeréseket.
A pályázat két kategóriában zajlott – külön a teljes viseletekre és külön az alkalmi kiegészítőkre. „A célunk az volt, hogy közelebb hozzuk a nézőt a tárgyhoz, és láthatóvá váljon az a rengeteg kézi munka, amit egy-egy alkotásba a pályázó beleadott” – mondta Szabó Erzsébet, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Szakcsoportjának szakmai munkatársa és a pályázat szakmai vezetője. A pályázat fővédnöke, a Celeni divatmárka tulajdonosa, Cselényi Eszter szerint a népművészet természetes módon kapcsolódik a kortárs női divathoz, hiszen ugyanarról beszél: identitásról, önkifejezésről, erőről.
Idén immerzív divatbemutató keretein belül közvetlen közelről lehetett megcsodálni az haute couture remekeket a Hagyományok Háza Átriumában, ahol a közönség és az alkotások közötti határok eltűntek, az érdeklődők fehér maszkban járhatták be a teret a kortárs performanszt bemutató táncosok és a kiállított alkotások között. A látogatók részesei lettek a történeteknek – hiszen itt minden ruha, minden gyöngysor egy személyes vallomás a múlt és a jelen kapcsolatáról. A bemutató tematikája, a pályázati kiírást megelevenítve a kivetkőzés és újraöltözés, szimbolikusan is a női lét ciklusait, az önazonosság újrafelfedezését jelenítette meg.
A Kis fekete teljes öltözék kategória első díját Sigmond Gáborné Judit nyerte el modern matyó viseletével, amelyben a hagyományos hímzéseket aranyszálas szövéstechnikával idézte meg. „A fekete számomra nem a gyászt, hanem az eleganciát és az erőt jelenti. Egy ilyen ruhát viselni kell – tartással, önazonosan” – vallotta a tervező, aki bő szárú nadrágban, lepelszoknyában és finom aranyfényben hozta vissza a matyó nők ragyogását. A második helyezett Lisztóczki Sára Matyó couture című alkotása a klasszikus matyó motívumokat ötvözte luxusanyagokkal, míg a harmadik helyen Ferkovics Annamária Kis fekete ruha hosszú rúzsával című kreációja végzett, amely játékos női gesztusként idézte meg a kalocsai hímzés bátorságát.
A szakmai különdíjak sora is figyelemre méltó. Pietro Da Pomozzi, azaz Pomozi Péter The Superstitious című alkotásáért kapta meg a Folk Trend díjat. Demjén Dorottya, a népművészet ifjú mestere és Junior Prima díjas nemezművész matyó ihletésű selyemnemez ruhájával nyerte el a mentorprogramdíjat. Nemczov Zsófia sárközi ihletésű kis feketéjével szintén szakmai mentorprogramban folytathatja fejlődését, és egyúttal alkotását a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe vásárolja meg.
A kiegészítők kategóriájában Hirth Laura Anna sárközi ihletésű blézere aratta a legnagyobb sikert, amely a tradíció kézművestechnikáit kortárs szabásban újította meg. A második helyezett Detre Mikolt sárközi szedettes motívummal díszített stólája finom nőiességével tűnt ki, míg a harmadik díjat Kiss Limpár Éva Éjféli rózsák nevű sujtás ékszerszettje kapta, amely újraértelmezte az időtlen eleganciát. Kanász Dorina Kivetkőző porcelán című alkotása egyedi díjban részesült különleges anyaghasználatáért.
A pályázat legfőbb üzenete, hogy a hagyomány nem múzeumi tárgy, hanem élő inspirációforrás. A több mint száz pályamű egyetlen közös mondanivalót hordozott: a hagyomány nem határol be minket, hanem inkább felszabadít. Mert ha a kis fekete új értelmet nyerhet – a matyó arannyal, a kalocsai hímzéssel, a sárközi szövés finomságával –, akkor a divat már nemcsak stílus, hanem önismeret, identitás is lehet, és kapaszkodót nyújthat a gyökértelennek tűnő, mai kor emberének.
