DJ, művészeti menedzser és filmrendező kapja a Pro Cultura Urbis díjat

Budapest egyesítésének 150. évfordulójára, Budapest születésnapjára újra életet lehelt Budapest Főváros Önkormányzata a nagy múltú Pro Cultura Urbis Közalapítványba. A közalapítvány a fővárosi kulturális értékek védelme és új értékek létrejöttének elősegítése érdekében jött létre 1999-ben.

A Pro Cultura Urbis díjakat a Közalapítvány kuratóriuma ítéli oda, a kitüntetést a fővárosi kultúra értékeinek megismertetésében és terjesztésében, valamint a főváros művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar állampolgárok részére adományozzák.

A közalapítvány élén öttagú kuratórium áll, amelynek elnöke Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, tagjai Csejdy András kiadó, a Margó Irodalmi és Könyvfesztivál alapítója, Libor Anita újságíró, Schiffer János volt országgyűlési képviselő, volt főpolgármester-helyettes és Tóth Árpád, a budapesti Neon Galéria alapítója. A kuratórium döntése alapján a díjakat 2023-ban Rozgonyi-Kulcsár Viktória kulturális menedzser, Palotai Zsolt DJ, kultúraszervező és Papp Gábor Zsigmond filmrendező kapják.

Rozgonyi-Kulcsár Viktória kulturális menedzser, a Jurányi Ház és a Füge Produkció vezetője 2023-ban a Forbes által összeállított, a kulturális élet legbefolyásosabb magyar nőinek tízes listáján szerepel. Az elismerést a független színházi társulatok és alkotóművészeti közösségek otthonául szolgáló Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház létrehozásáért és nemzetközi szinten is példaértékű, sikeres működtetéséért érdemelte ki.

Palotai Zsolt neve összefonódott a magyar underground zenei élet meghonosításával. A Tilos az Á és a Tilos Rádió elindításában is közreműködő DJ Palotai harminc éve meghatározó szereplője a Tilos Rádió műsorainak, az ország legnagyobb zenei kitekintésű magyar DJ-je. Palotai Zsolt a kitüntetést Budapest zenei életében végzett több évtizedes munkássága, a magyar underground kultúrára gyakorolt megkerülhetetlen hatásának elismeréseként kapja.

Papp Gábor Zsigmond filmrendező, producer, műfordító dokumentumfilmjein keresztül megismerhetjük a rendszerváltás előtti és utáni fővárost. Retrósorozatai saját és korosztálya életének meghatározó mozzanatait, emlékeit, múltbéli eseményeit mutatják be a rendszerváltás előtti Magyarországról, amellyel egy fél évszázad teljes látképét tárja elénk. A díjat Budapest múltját feltáró, a nézők figyelmét a város velünk élő kulturális és társadalmi örökségére irányító, műfajteremtő dokumentumfilmes életműve elismeréseként kapja.

A 2000-ben alapított díjjal 2 millió forintos pénzdíj, egy díszoklevél és egy bronz kisplasztika jár a kitüntetetteknek: a város stilizált kulcsát szimbolizáló női alak Ligeti Erika szobrászművész alkotása.

Az alapítás évében a díjat Göncz Árpád író, volt köztársasági elnök, Jancsó Miklós filmrendező, Köves Éva képzőművész, valamint a Fonó munkatársai vehették át. Azóta többek között olyan kiemelkedő budapesti személyiségeknek ítélték oda, mint Kieselbach Tamás műkereskedő, művészettörténész, Szilágyi Lenke fotóművész, Koniorczyk Borbála és Merker Dávid, korábban Hofi Géza előadóművész, Markó Iván táncművész, Kaján Tibor karikaturista, Török Ferenc filmrendező, Megyik János festőművész, Sztevanovity Zorán előadóművész, Lugosi Lugó László fotóművész és Sebő Ferenc énekes. A díjjal kitüntetett intézmények, szervezetek között van az International Buda Stage, a Magyar Fotográfusok Háza, az Írók Boltja, a Spinoza-ház, a Hosszúlépés. Járunk? városi sétaszervező cég és a MU Színház Egyesület.

Idén a PCU támogatta a független művészeti szcéna bevonását a Budapest 150 emlékévbe: a 2023-as év során 50 millió forintos keretből művészeti és kulturális projekteket támogatott a közalapítvány, valamint a kerületi programok támogatására szánt, 170 millió forintos fővárosi keretről is a Pro Cultura Urbis Közalapítvány döntött a Budapest Branddel együttműködésben a Térfoglalás pályázat keretében, amelyre városi, civil, kerületi közösségek jelentkezhettek.

A nyertes pályázatok között van Molnár Zoltán fotós, Az elfelejtett Budapest nevű Fortepan-projekt, az Oltai Kata kurátor nevével fémjelzett Tangó Projekt, és nyert a privátfotók kurálásával foglalkozó Kollektív Fotográfia és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója is. A képzőművészeti projektek közül támogatást nyert a Határtalan Design kiállítás, a Szatyor Bár Budapest installációja, az Art Quartier új kiállítása és a Dobozi 21 összművészeti alkotótér Proxima című hang- és fényinstallációja.

12 darab Budapest 150-hez köthető irodalmi projekt nyert támogatást: többek között az Irodalom Éjszakája és a Kortárs Építészeti Központ városnéző túrái. A Könyves Magazin budapesti nőkről készít podcastsorozatot, a Szív jezsuita magazin novemberi lapszáma a városegyesítés témájával foglalkozik majd.

A Proton Cinema városfilmet készít Budapest 2004 címmel, az Egy 100 éves kerületrész a 150 éves fővárosban című rövidfilm pedig Rákospalota történetét mutatja be. A Verzió Filmfesztivál ritkán látott Budapest-felvételeket vetít majd.

A Térfoglalás pályázaton 15 millió forinttal támogatta a PCU a Rakpart’23 programot megvalósító Város és Folyó Egyesületet, akik a nyár folyamán Dunasétányt hoztak létre a gyalogosok előtt megnyitott pesti alsó rakparton. A kerületi pályázatok nyertesei között találunk kortárs színházat (Faktor Terminál, Gólem Színház, Stereo Akt, Placc) és olyan civil kezdeményezéseket, mint az Autómentes Utcaünnepe vagy a Népsziasztok! című helyteremtő fesztivál, de szerepel a listán bábjátékos fesztivál és Szent György-ünnep is. Zugló és Angyalföld közösen hozza létre a Patak Parti Pikniket, a XV. kerületben pedig palóc fesztivál lesz. Kerületenként 6,5 millió forintos keret állt a projektek rendelkezésére.