Dobogós lett a Múzeumok Éjszakája
Az idei programsorozat csaknem 340 ezres látogatószámával az elmúlt húsz év adatait tekintve a top három leglátogatottabb Múzeumok Éjszakájának egyike volt. Lakhelyének harminc kilométeres körzetében mindenki talált hívogató programokat.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatott, hogy a kezdetben budapestinek indult rendezvényhez mára az egész ország, sőt a Kárpát-medence magyar múzeumai is csatlakoztak.
„A Múzeumok Éjszakáján a legnehezebb dolog összefutni valakivel, és úgy egyáltalán elmenni arra a rengeteg eseményre, amit az ember kinézett magának. Valójában már Múzeumok Délutánja is, hiszen három órától indulnak a programok. Én először harmincas listát írtam magamnak, amit később tízesre szűkítettem, és a tervek közül végül csak nyolcat sikerült abszolválnom, ami azt jelentette, hogy túl sok időt sehol sem tudtam tölteni. Ez persze nem baj, hiszen nem az a cél, hogy mindent végigjárjunk, hanem hogy a múzeumba járók mellett azok is felejthetetlen élményben részesüljenek, akik ritkábban jutnak el. A múzeumok rendkívül izgalmas terek lettek, amelyek nemcsak műtárgyakat őriznek, hanem közösségépítő funkciót is betöltenek.”
A helyettes államtitkár elmondta, hogy évek óta a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját fenntartású intézményei produkálják a legmagasabb látogatottságot. „A Szépművészeti, amely az első helyet foglalja el, az idén is különleges módon készült a Múzeumok Éjszakájára: jazzkoncerttel várták a látogatókat, és a hamarosan záró, nagy érdeklődést vonzó MS mester és kora című tárlatot rendhagyó ötletek alapján mutatták be. Ennek a titokzatos alkotónak sem a nevét, sem az identitását nem ismerjük, művei azonban fennmaradtak és nagyon kedveltek. A kiállítást többek között a kor hangszereivel szólaltatták meg. A Magyar Nemzeti Múzeum mint Közgyűjteményi Központ, kihasználva azokat a szinergiákat, amelyek a rendszerében rejlenek, párbeszédbe vonta a saját és az Iparművészeti Múzeum kiállításait, ami így külön kis programcsoport lett a nagy Múzeumok Éjszakájában.”
Vincze Máté a vidéki helyszínek közül Miskolc vármegye múzeumát, a Herman Ottót emelte ki, amelyet természettudományos gyűjteménye, régészeti anyagai, a 20. századi és kortárs képzőművészeti kincsei a Nemzeti Múzeumhoz tesznek hasonlóvá. Nem véletlenül lett kiemelt helyszín, és nagyon sok látogatót fogadott. „A székesfehérvári Szent István Király Múzeum szintén mindig jól szerepel, de az egészen kicsi, kevésbé ismert kiállítóhelyek is népszerűek voltak. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum hat helyszínen hatvan programmal várta a látogatókat: retró járműveket lehetett hajtani, saját pecsétet készíteni, vagy pár órára kovácsinasnak állni. A Néprajzi Múzeumban a látogatók egy mesterrel és 11 éves fiával faraghattak székelykaput, ami nemcsak múzeumban nem mindennap átélhető élmény, hanem sehol máshol sem.”
Az elmúlt két évtized során a Múzeumok Éjszakája folyamatosan bővült, az intézmények pedig megújuláson mentek keresztül. A kultúraátadás élményszerű formája egyre nagyobb teret hódított magának. A tárgyak történetét ma már nem kizárólag tablók, szakmailag fontos, de száraz leírások kíséretében tárják a látogatók elé, hanem interaktív programokat is felkínálnak. „Ez komoly előrelépés, aminek még talán nem érzékeljük a súlyát. Olyan léptékű kultúraátadási tendencia, mint amilyennek Kodály 20. századi zenei iskolateremtő tevékenysége számít. A múzeumokkal most, a 21. században ugyanez történik. A nyári napfordulóhoz kötődő esemény új megjelenése és katalizátora ennek a szemléletnek. A Múzeumok Éjszakája innovációs szemle is, hiszen a részt vevő kiállítóterek abban is versenyeznek, hogy ki tudja még kreatívabban és ügyesebben bemutatni a tárlatait, és ki az, akinek az ötletbörzéje, kísérletei be tudnak épülni az intézmény programjába.”
Az esemény a kulturális palettán is jó helyen áll, de tekintve, hogy egyetlen éjszaka alatt lezajló országos fesztivál, az adatok szerint Magyarországon ebben a kategóriában jelenleg a legnagyobb. Vince Máté azt is elmondta, hogy a különböző művészeti ágazatok ma már elengedhetetlen kiegészítői a képzőművészeti rendezvénysorozatnak. „Nagyon örülök neki, hogy a Múzeumok Éjszakája ilyen tartósan ekkora sikerrel fut: húsz év után sem lankad, sőt egyre erősödik iránta az érdeklődés. Ez a múzeumi szakma nagy ünnepe. Bízom benne, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte innovációs példa. Más országok szintén kísérleteznek hasonló programsorozattal.”
A jövőre június 25-én megrendezendő programsorozatnak már most keresik az „arcát”, akárcsak azt a tematikát, amelyre épülne.
