Sipos Szilvia Anna szerkesztő-riporter a szerdai budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: “A dokumentumfilm-sorozat többről szól, mint egy izgalmas kincsvadászat. Generációk nőttek fel úgy, hogy nem láttak olyan értékes festményeket, amelyek a nemzeti történelmi kultúránk, identitásunk részei.”

A sorozattal az alkotók célja az, hogy ezek a képek újra láthatóvá váljanak. “A világkiállítás történetével 15 évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni, akkor még nagyon keveset lehetett tudni Magyarországon és a világon is a kiállítás hátteréről, nem is dolgozták fel komolyan” – mondta Barki Gergely művészettörténész. Hangsúlyozta: a Panama-Pacific International Exposition nagyon sikeres volt, alig egy év alatt 19 millió látogatót fogadott. A tárlat egyik leglátogatottabb épületében, a Palace of Fine Artsban mintegy tízezer műtárgyat helyezetek el.

Barki_Gergely_Wanted

A művészettörténész felhívta a figyelmet, hogy az I. világháború kitörése miatt több európai ország is távol maradt, ezért a legnagyobb részt az amerikai művek foglalták el. Mint mondta, Németország és Ausztria nem vett részt hivatalosan az expón, de az osztrák Kokoschkától például 15 festményt és grafikát láthatott a közönség. A legprogresszívebb látványosság Oskar Kokoschka művei mellett az olasz futuristák voltak, de a magyar Nyolcakat is újítóként emlegették a korabeli lapokban – mondta.

A kiállítás szép kivitelezésű kétkötetes katalógusa 76 magyar festőt, 44 grafikust és 12 szobrászt sorol fel, akik csaknem ötszáz műalkotással voltak jelen. A magyar művészet számára ez volt az első reprezentatív tengerentúli bemutatkozás – tette hozzá.

A magyar műveket John Nilsen Lauvrik gyűjtötte össze, akinek apósa Ferenczi Sándor pszichoanalitikus volt. Rajta keresztül ismerte meg mások mellett Berény Róbert festőt is, akitől több tucat képet kért kölcsön a kiállításra. Berény Bartók-portréján kívül a tengerentúlon volt látható a Golgotha című kompozíció, amelyet azóta sem találnak a szakemberek.

Szerepelt a kiállításon Márffy Ödön eddig azonosítatlan Erdei sétány című festménye, valamint Pór Bertalan Család című műve is. De például Uitz Bélának egy terhes nőt ábrázoló grafikája, amely a mai napig lappang – mondta.

Takács Zsolt producer hangsúlyozta: a film száz éve eltűnt magyar alkotások felkutatását és dokumentálását tűzte ki célul. Felidézte, hogy Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának támogatásával, a Vombat produkció finanszírozásában az alkotók tavaly októberben már két hetet forgattak a témában az Egyesült Államokban.

Forrás: MTI