A Dörmögő nem nyaral - ZSOLDOS JÚLIA

Egyéb

Komoly kihívásokkal kell megküzdenie manapság egy gyermekekhez szóló újságnak. Legalább olyan csábítónak kell lennie, mint egy televíziós rajzfilmnek, vagy egy számítógépes játéknak. Zsoldos Júlia bő egy éve lett a Dörmögő Dömötör felelős szerkesztője, és szemlátomást felvette a kesztyűt: irányítása alatt a gyermekújság komoly átalakuláson ment át.

 
- Mik voltak az elsődleges szempontok, és milyen tervek várnak még megvalósulásra?
 
- Mindenekelőtt megőriztük a hagyományt: Dörmögőék folytatásos családregénye, a bocsok csetlése-botlása, világot felfedező csodálkozása és csintalansága 52 év óta töretlen, ámbár az elmúlt évben Lackfi János író, költő, az idén pedig Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt alkotja meg hónapról hónapra a fejezeteket. A lap mérete, rovatai, szerzői pedig folyamatosan változtak a mindenkori igényeknek megfelelően. Képi megjelenésben úgy, hogy a 3 és a 7-8 éves is megtalálja magának a kedves, humoros, néha groteszk figurákat, s a témák is a kornak megfelelően változtak. Helyet kap benne a metróellenőr, a jégkrém, a tévé, a csonka család is. Természetesen a költők, írók sajátos, a gyermekek látószögét közelítő stílusában, humorával, álmélkodásával.
 
Ezen túl a Magyarországon kapható gyermeklapok is kijelölték, hogy milyen irányban kell erősítenünk. A külföldi lapok egy-egy termékhez vagy tévécsatornához kapcsolódnak, illetve átvételei egy másik országban népszerű újságnak, annak mentalitásával, néphagyományaival, gyakran még idegen hangzású neveivel, történeteivel is. Nálunk ezért az egyébként is kevés megjelenéshez jutó magyarországi gyermekírók, költők és grafikusok kerültek előtérbe, klasszikusok mellett a kortársak is.
 
- Milyen feladatot - ha lehet úgy fogalmazni - küldetést kell teljesítenie egy korszerű, kulturális folyóiratnak, mely a gyerekekhez szól?
 
- Egy gyermekújságnak többet nem, de annyit mindenképpen el kell vállalnia, hogy felajánlja segítségét szülőknek, pedagógusoknak az anyanyelvi és esztétikai neveléshez, az ismeretterjesztéshez. A Dörmi ezért arra törekszik, hogy egyrészt esztétikai értékeket felmutató, tartalmilag magas színvonalú grafikákat, verseket, meséket jelenítsen meg, másrészt kézügyességet, logikát fejlesztő játékos feladatokat, a kreativitást, az ábrázolást támogató játékokat, amelyek szorosabbá tehetik a szülő-gyermek, a pedagógus-gyermek kapcsolatokat is. Röviden az olvasóvá nevelést, a magyar kultúra, hagyományok megalapozását, a kicsik készségeinek, képességeinek fejlesztését - és mindezt nagyon érdekes, szórakoztató, vonzó és esztétikus formában.
 
- Mennyiben sikerül átültetni az Óvodai Nevelés módszertani folyóirat vezetőjeként szerzett tapasztalatokat? Az óvópedagógusok, a szülők és a gyerekek elvárásai nem mindig esnek egybe, miként lehet ezeknek egyszerre megfelelni?
 
- Nem lehet megfelelni. De figyelembe kell venni, hogy a nagymamák és a szülők is ideális, szép világot, kedves tündérmeséket, békét, boldogságot szeretnének nyújtani a gyerekeiknek - legalább egy gyermekújságon keresztül. A gyermekeknek viszont éppen a saját problémáinak feldolgozására van szüksége, amit egy-egy ezzel foglalkozó vers, mese szolgálhat. Ha testvérére féltékeny, ha az óvodában elvették a játékát, lerombolták a játékvárát, éhesen érkezett az óvodába, félti a nagymamát, mert kórházba került, de erről senki sem beszél vele, netán ha a szülei veszekszenek, akkor hiába a bájos, vidám versike a pillangókról. Ilyenkor inkább segít a feldolgozásban pl. az összeverekedő mackók története, az ügyetlenkedő Bütyök kutya kis képregénye, a kórházról, a doktor bácsi látogatásáról szóló mese.
 
- Hogyan válogatja össze a szerzői alkotógárdáját a Dörmögő? 
 

- Ez még éppen a következő feladat. Különösen a képi világ megújítása folyik most. Sok igen tehetséges grafikus van itthon, aki megjelenésre vár. Sorra próbálhatják ki magukat ezen a területen, és örömmel fogadjuk őket. Az idei Aranyvackor pályázatnak is sokat köszönhetünk, mert jó pár grafikust sikerült bevonni a lap képi megújításába. A teljesség igénye nélkül Pásztohy Panka, Horváth Mónika, Papp Anikó Míra avagy Ritter Ottó, Berta Ágnes is új szerzemények. Csíkszentmihályi Berta, Varga Tamás, Poszpisek Márta  Baracsi Gabi is csak fél, egy éve rajzolnak a Dörminek, és persze vannak, akikkel már régebb óta dolgozunk, például Őszi Zoltán, Buzay István avagy Kyrú.

 
Ugyanígy a költők és meseírók is folyamatosan változnak, mert szeretném, ha minél többféle hang megszólalhatna. Helyet kap a klasszikusok, Zelk Zoltán, Lázár Ervin, Csukás István, Kányádi Sándor mellett a fiatalabb generáció is, mint Varró Dani, Tóth Krisztina, Finy Petra, Szabó T. Anna, Miklya Zsolt, Miklya Luzsányi Mónika, Dávid Ádám, Máté Angi és így tovább. Mindenképpen igyekszem az óvó néniknek segíteni abban, hogy felfrissíthessék az óvodai versanyagot - mondókákkal, kitalálós versikékkel.
 
- A tanév menetéhez igazodva, a nyári vakációra is készülni szokott a Dörmögő Dömötör egy-egy külön számmal.
 

- Természetesen így lesz ez idén is. A Dörmi Nyár dupla oldalszámon jelenik meg, s ezúttal a család a központi témája. Minden gyerek ráismerhet a saját családjára akár teljes, akár csonka családról van szó. Igyekszünk a szülőket is megszólítani, és ösztönözni őket, hogy meséljenek legalább nyáron többet a gyerekeiknek. Játsszanak velük, beszélgessenek a családi eseményekről, a gondokról is, az ő szintjükön. Ehhez sok-sok játékot, rajzolós, kiegészítős feladatot is nyújtunk. Akár családfa is készülhet, a szülők, nagyszülők segítségével. Ezt a különszámot is fiatalos hang és képi világ jellemzi, hiszen sok fiatal szerzőnk most jelentkezik először a Dörmögőben.