"Gyorsan változó korunkban reformjaink biztos alapokra helyezik a történelmi örökség védelmét"- ígérte Tessa Jowell kulturális titkár, amikor útjára indította az első történelmi örökséget listázó fehér könyvet. A politikus egyben ígéretet tett a világörökség részévé nyilvánított helyek jobb megóvására is, mivel a listán szereplő történelmi emlékek mostanáig a címen kívül sokszor semmilyen anyagi segítséget nem kaptak.
A fehér könyv ún. "ütközőzónák" kialakítását is megígérte, amellyel a Világörökség részét képező helyek környékét az oda nem illő fejlesztésektől szeretnék megvédeni. Ez az intézkedés azonban a Tower esetében már későn jött, mivel környéke már új, csupa üveg irodaházakkal épült körbe, ami aggodalommal tölti el az UNESCO képviselőit, akik azt is kilátásba helyezték, hogy emiatt a Towert levehetik a Világörökség listájáról.
Az mindenesetre pozitívumnak tekinthető, hogy a listára a jövőben a kormányzat helyett a félautonóm English Heritage jelölhet majd, akik szerint a reformok "kivonják a bürokráciát az örökségvédelemből, a listára való felkerülés folyamatát pedig világosabbá, igazságosabbá és megközelíthetőbbé teszik." "Világossá tettük a kormány számára, hogy mindez jelentős költséggel jár, és most érdeklődve várjuk a költségelemzés kimenetelét" - mondta a szervezet szóvivője. Tessa Jowell azonban nem erősítette meg a források meglétét: "Még csak a költségelemzés közepén tartunk, és érezzük, hogy mekkora a felelősségünk Anglia örökségével szemben."
Az új rendszer, amely egységesíti az engedélyezési folyamatot, és a listára felvett épületek jóváhagyását, csak a helyi hatóságok restaurátorainak, tanácsadóinak és régészeinek az együttműködésével hozhat sikert. Éppen ezért tekinthető kudarcnak, hogy a műemlékvédők óvatosan fogadták a fehér könyvet, mert szerintük a mostaninál sokkal több pénzre van szükség a tervezett reformok megvalósításához.
Az anyagi kérdés az összes szervezet esetében döntő lehet: az English Heritage három év szünet után tavaly az eddiginél 5%-kal kevesebb támogatást kapott, a Heritage Lottery Fund pedig még rosszabbra számíthat a 2012-es olimpiai játékokra való felkészülés miatt. A National Trust (Műemlékvédelmi szervezet) is aggodalmát fejezte ki a pénzügyi források miatt, mert szerintük "a kormány még mindig nem ismerte fel, hogy Angliában a történelmi örökség hatalmas értékkel és népszerűséggel bír, és új befektetésekre van szükség."
A most készülő nyilvántartás a 19. században kialakult gyakorlatot váltaná fel, és jogot adna a tulajdonosoknak a tárgyalásokra és kívánságaik megfogalmazására, valamint meghatározná, melyek azok a feltételek, amelyek alapján kiválasztják a történelmi örökséget. A műemlékvédő csoportok üdvözölték, hogy a kormány elfogadta azt a részt, miszerint a konzultációs folyamat alatt is lenne átmeneti védelem, mivel a tulajdonosok gyakran megrongálták az épületet, ha meghallották, hogy esetleg kiválaszthatják a tulajdonukban lévő épületet. 1980-ban egy London környékén lévő art deco gyárat így változtattak pár nap alatt romhalmazzá, míg az 1990-es években irodaházakat és 19. századi malmokat fosztottak meg azoktól a részeiktől, amelyek miatt az örökségi listára kerülhettek volna. David Lammy, az örökségért felelős miniszter szerint 4000 esetből csupán kilenc ilyen incidens történt.
Adam Wilkinsont, a műemlékvédelmi kampány elnökét azonban aggodalommal tölti el, hogy a fehér könyv szerint a kormány "erősen támogatja" a mentességi igazolások kiadását. Ezen igazolások alapján ugyanis az adott épület a jövőben mentesüln az örökségi jeleöléstől, amely a befektetők szemében is riasztóan hat. A műemlékvédő csoportok azt viszont megkönnyebbülten fogadták, hogy a tervezetbe nem kerültek be a listáról való lekerülést megkönnyítő korábbi javaslatok.
