472 évvel ezelőtt, 1552 júliusában halt hősi halált Szondi György, Drégely kapitánya, aki 146 katonájával védte a várat az Ali pasa vezette török sereggel szemben. A vár helyén a 13. században még csak puszta föld volt, a tatárjárás után, IV. Béla parancsára épült fel az erődítmény. 1285-ben említik először oklevélben, a Hont nemzetség tulajdonaként. A vár katonai szerepe Buda 1541-es elfoglalása után lett jelentős, de miután török kézre került, a megrongálódott várat nem építették teljesen újjá. A 17. században egyre csökkent a szerepe, már nem volt használatban, és állapota tovább romlott. A Nógrád vármegyében található Drégelypalánkon, a várromok között idén is megrendezték a Szondi Várjátékokat, ahol korhű viseletben idézték fel a történelmi eseményeket, a nézők láthattak harci bemutatót és ostromjátékot is.
„Drégel sziklai várá”-nak manapság nehezen rekonstruálható még az alaprajza is, mégis elkezdődött a visszaépítése. A Dinnyési Várparkban anyaghűen, kicsinyített formában tekinthető meg a vár rekonstrukciós kísérlete, mely ásatási alaprajzok és egyéb történelmi források felhasználásával készült.
A Dinnyésen látható várak parkon belüli elhelyezése nem véletlenszerű: a történelmi Magyarország térképét formázó sétányon belül, az eredeti elhelyezkedésüknek megfelelően vannak felépítve. A várak mellett három nyelven olvasható rövid történetük. Emellett az összes magyar uralkodó, fejedelem és kormányzó neve és legfontosabb tettei is megtekinthetők a kilencven emlékoszlopon. A Várkutatók Emlékháza is itt található.
A Dinnyési Várpark és Skanzen programjairól itt tájékozódhat.
