A velencei dózse aranylemezekkel díszített gályája, a bucintoro mintájára készülhetett Mátyás király díszhajója, legalábbis a névválasztás erre enged következtetni.

Nem tudni, valójában hogyan nézett ki az uralkodói vízi jármű, Bonfini csupán ennyit jegyez fel róla: „Dunai vitorlázásra fából épült a Bucentaurus nevű hajó. Ház alakú; orrától tatjáig ebédlő, előszoba, hálószobák, külön férfi és női termek sorakoznak benne.”

Évszázadokkal később azonban ismét egy méltóságteljes Bucentaurus szelte a Duna habjait.

Gróf Batthyány Tódor (1729–1812) két Bucentaurus nevű hajót is épített: az 1780-as években egy tengeri kereskedelemre is alkalmas, hatalmas vitorlást és az 1790-es években egy furfangos, önjáró luxushajót. Utóbbit Bucentaurus Hungariae néven is emlegetették, 1797-ben Pozsonyban mutatták be a királyi pár jelenlétében. Nagy feltűnést keltett már azért is, mert „vonók és hajtók nélkül nagy terhet is képes szállítani a’ folyó-víz ellenében” – adta hírül a Magyar Hírmondó. (A járművet 1793-ban szabadalmaztatták, de a szabadalomlevél nem írja le a hajót mozgásba hozó szerkezetet.)

Tóth Ferenc Egy nemzeti érzelmű kozmopolita – adalékok a hajóépítő Gróf Batthyány Tódor életrajzához című írásában összegzi a Bucentaurus működéséről és berendezéséről tudható információkat: „A kormányzást a hajó orrán is, tatján is négy-négy hosszú nyelű evezővel végezték. A hajótest vízből kiemelkedő részét egy széles fedélzeti sétány övezte, belül pedig a gróf finom ízléssel berendezett luxushelyiségei voltak.

Középen egy táncterem, gazdagon díszített étterem és luxuskabinok alkották a furcsa vízi jármű belsejét.

A hajó mértani középpontjában helyezkedett el egy díszes őrtorony, amely magába foglalt egy ún. camera obscura-t, magyarul sötétkamrát, ahol a császárváros nevezetességeinek miniatúráiban lehetett gyönyörködni. Az őrtorony párkányáról pedig élőben is élvezhették az utasok a Duna-parti látványt. Másik érdekesség egy zenélő óra volt, amely a kor divatjának megfelelően török muzsikával (alla turca) jelezte az idő múlását.”

A luxushajóról 1802-ben ismét írt a Magyar Hírmondó: „Ma társaság és bál vólt Gróf Battyáni Tódor palotás nagy hajóin. Egygyik Szálában vólt a’ tántz a’ másikban pedig állotak a’ frissítő italok, a’mellyeknek vólt divatja a nagy meleg miatt, mellyet a Duna vizének egyéb iránt hidegítő ereje meg nem enyhíthetett. Vóltak mind az egyik, mind más három kis hajón tágas helyek, a’hol a’ kártyázó Vendégek számára készen állottak a’ kártyákkal rakott asztalok. Ezentúl minden szerdán illyen bált ád itt a Duna hátán a Gróf Battyáni Tódor Ő Excellentziája.” Azonban ugyanez év június 19-én a gróf eladásra hirdette meg a Bucentaurus luxushajót a Wiener Zeitung hasábjain.

A nyitóképen a Bucentaurus.

#Duna-hét

Megjelent a Magyar Kultúra magazin 2021/1. számában.