Kheopsz fáraó i.e. 2560-ban épült piramisa az ókori világ hét csodája közül az egyetlen, amely épségben maradt. A piramis szívében két szoba, a Királyi és a Királynő kamra áll, előbbiből negyvenöt fokos szögben két akna vezet ki a felszínre. Az átjáró állítólag azért épült, hogy a király lelke így távozzon az ég felé, ahol méltó helyen, a csillagok között lelheti meg az örök nyugalmat.
A Királynő kamrából vezető utakat 1872-ben fedezték fel, de a Királyi kamrával ellentétben ezek az aknák nem vezetnek a felszínre, s senki sem tudja, milyen célból építették őket. Egy 1992-ben kamerával végzett kutatás során a régészek megtudták, hogy az aknát 60 méter után egy mészkőajtó zárja le, rajta két rézkilincs, majd 2002-ben még egy ajtóra derült fény, húsz centiméterrel az első mögött.
"A második ajtó eltér az elsőtől. Úgy néz ki, mintha eltakarna vagy elrejtene valamit" ? nyilatkozta dr. Záhi Havvász. A Leedsi Egyetemről érkezett kutatók már az utolsó simításokat végzik a roboton, amely remélhetőleg az egész aknát fel fogja térképezni, s megmutatja, mit rejt a második ajtó. A Dzsedi nevet viselő projekt arról a mágusról kapta a nevét, akivel Kheopsz állítólag a piramis megépítése előtt konzultált.
Dr. Robert Richardson, a Leeds University School of Mechanical Engineering kutatója elmondta, hogy a projekten immáron öt éve dolgoznak. "Nincsenek előítéleteink, bizonyítékokat gyűjtünk, hogy aztán majd az emberek jussanak következtetésekre. A két akna közül az északit egy mészkőajtó zárja le, s idáig semmi sem tudott áthatolni rajta. A délin egy korábbi csapat megvizsgálta már a kő keménységét, átfúrt rajta és egy kamerát helyezett oda. Mi most megvizsgáljuk, hogy ez mennyire vastag, majd lyukat fúrunk, az év végére pedig a robot is elkészül. Ez egy nagyon fontos kérdés, s lényeges, hogy ne okozzunk kárt benne. Addig folytatjuk a kutatást, amíg rá nem jövünk a válaszra" ? tette hozzá a kutató.
A korábbi robotos kutatásokról
