Miért döntött úgy, hogy szobrászattal foglalkozik majd, hogy ezt az alkotási módot választja?

Ez elég automatikus volt, mert édesapám foglalkozott szobrászattal ? használjuk azt a kifejezést, hogy amatőr szinten, de ez nem a minőséget jelzi ?, mi, a gyermekei pedig ebben nőttünk fel. Hárman vagyunk testvérek, és jelenleg mindannyian szobrászattal foglalkozunk. Édesapám folyamatosan művelte ezt a műfajt, mi pedig ott voltunk mellette. Figyeltük, csináltuk vele, és aztán a bátyám került először igazán a szobrászat közelébe, mikor felvették a szegedi művészeti szakközépiskolába. Utána jöttem én, aztán az öcsém. Ez evidens volt, hiszen belenőttünk a rajzolásba, a festésbe, végül pedig a szobrászat tetszett meg mindegyikünknek. Természetesen át is adtuk egymásnak, én például rengeteget tanultam a bátyámtól.

2016.11.30._Nagy_Lajos_kiraly_szobor_bemutato_096

 

Mi inspirálja alkotásra, milyen témák foglalkoztatják?

Márai Sándornak van egy nagyszerű, ezzel kapcsolatos írása. Egy történet arról, amikor ő már mint nagy író ül a dolgozószobájában és kiles a résnyire nyitott ajtón a várószobába, ahol fiatal írók tördelik a kezüket. Leírja, hogy ?jaj, Istenem, mennyit ültem én is ilyen várószobában, míg fiatal voltam?, de a lényeg az utolsó mondatok egyike: ?aztán bejönnek hozzám és mindegyik azt kérdezi, miről kell írni, de egyikük sem kérdezi meg, hogyan?. Ezzel azt szerettem volna megfogalmazni: szerintem nem a téma az alapvető kérdés, hanem, hogy azt a témát, amely az emberre rátalál, milyen szellemi és materiális minőségben örökíti meg.

Azt gondolom, hogy mindenkit hasonló témák foglalkoztatnak, a kérdés inkább az, az illető miképpen tudja őket artikulálni. Valójában a téma mindenki számára adott: az e világban, a másvilágban vagy az univerzumban való jelenlét. Tapasztalataim szerint ezek a gondolatok olyan emberek fejében is megfordulnak, akiknek a művészethez nincs közük. Tehát véleményem szerint inkább a megfogalmazás minősége a kérdés, nem pedig a téma.

 

A műveit figyelve felfedeztem, hogy a figuratív alkotásokat részesíti előnyben, ugyanakkor számos szobrának nincs arca. Ennek mi az oka, az üzenete?

Engem nagyon érdekel az emberi figura. Emellett számomra a méret is lényegi kérdés. Életnagyságú szobrokat készítek, nem nagyon csinálok például kisplasztikát, hiszen engem ez a mérettartomány nem izgat. Hogy rendszerint miért nincs arcuk? Azért van olyan, amelyiknek van ? ahol azt tartom fontosnak, ott megjelenik. Abban az esetben, mikor nincs, az általánosítás az ok. Arról van szó, hogy nem szeretném, ha ezekhez a munkáimhoz személy kötődne, ha azt mondanák: ?nahát, ez tisztára olyan, mint a Józsi?. Azt szeretném, ha ez a tartomány lecsendesedne, kimaradna, és valami máson kezdene el gondolkodni a néző. Hogy akár önmagát lássa bele, vagy bárki mást rá tudjon vetíteni, tehát ne azzal kezdjen, hogy felfedezi benne valakinek a száját vagy a tekintetét, akit ismer. Úgy tapasztalom, hogy az ember legtöbbször ? akár beszélget valakivel, akár önmagát nézi a tükörben ? a tekintetre és a beszélő szájra figyel. Én ilyen nagyon egyszerű trükkel szeretném ettől megfosztani a szobraimat, és áthelyezem a hangsúlyt más kérdésekre.

10.2016.11.30._A_Kotorman_testverek

 

Most is egy figuratív alkotás elkészítése vár önre, hiszen megnyerte a Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobrának elkészítése a PTE 650 éves jubileumára című pályázatot. A pályázatra készített mű megalkotása során mire kellett figyelnie? Mi mindent kell megjelenítenie ennek a szoborkompozíciónak?

A kiírásban az szerepelt, hogy figurális művet kérnek, melyen meg kell jelennie a két alapítónak, Nagy Lajos királynak, illetve Vilmos püspöknek ? ez volt az alapvető feladat. A testvéremmel, Lászlóval közösen készítettem el a pályázatra a tervet, és közben sokat beszélgettünk arról: az a tér, ahova kerül a szobor, formailag és tartalmilag is nagyon erős, és egyértelmű volt, hogy nem szeretnénk egy idegen testet belehelyezni. Nyilván az is lehetett volna egy koncepció, de mi úgy döntöttünk, megpróbáljuk a munkánkat integrálni ebbe a térbe, méghozzá olyan módon, hogy ne csak abba a szűk környezetbe illeszkedjen, ahol látható lesz ? hiszen ott vannak azok a döbbenetes gótikus emlékek, melyek az altemplomból kerültek elő és ki vannak állítva a kőtárban. Tehát megpróbáltuk úgy kezelni ezt a kérdést, hogy nemcsak a közvetlen környezetre koncentráltunk, hanem azokra a szellemi, illetve tárgyi kincsekre is, melyekkel egy Pécsre érkező látogató találkozik. Nagyon erősen igyekeztünk ehhez az elgondoláshoz igazodni.

Igazából ezekre kellett figyelni: egyrészt arra, hogy figurális alkotás legyen, másrészt pedig arra, hogy illeszkedjen abba a környezetbe, ahova kerül. Nekem ez amúgy is vesszőparipám, mert véleményem szerint a leggyönyörűbb magyarországi szobrászati emlékek sora ott kezdődik az altemplom bejáratának domborműsorozatánál. Nagyon figyeltünk arra, hogy az alkotás beépüljön, belesimuljon ebbe a környezetbe.

2016.11.30._Nagy_Lajos_kiraly_szobor_bemutato_100

 

Milyen anyagból készül, illetve milyen nagyságú lesz ez a szoborkompozíció?

A teljes kompozíció magassága ? azzal a mészkőfelépítménnyel, amelyen a két figura áll ? körülbelül 370 cm. A figurák megközelítőleg 170?180 cm magasak, tehát életnagyságúak lesznek, és terveim szerint bronzból készülnek. Nagy Lajos király és Vilmos püspök egy mészkőből készült baldahin építményen áll majd. Ezt a mészkövet használták azok az építészek, akik megtervezték a múzeumot, mely az egykori egyetemi épület helyén található. Ilyen értelemben is szerettünk volna integrálódni, ezért szerepel tehát ez a két anyag.

 

Mennyi idő alatt fog elkészülni az alkotás?

A tervek szerint 2017. szeptember 1-jén avatják fel a szobrot, így mi ehhez tartjuk magunkat. Elég szűkös a határidő, ezért az alkotási folyamat komoly odafigyelést és tervezést igényel mindenféle értelemben.

Tóth Eszter

Fotó: Mánfai György