Chakrabarty az egyik legszerencsésebb földi halandónak mondható, hiszen nem akármilyen karmikus láncolatban jött a világra (de nevezhetjük akár eleve elrendelésnek is): szinte minden rokona világ-, vagy minimum országos hírű zenész, ráadásul a kis Kaushiki a kalkuttai zeneakadémián látta meg a napvilágot; kétévesen már visszaénekelt bonyolult dallamokat, majd édesapjával közös mesterhez kezdett járni. Mindezt abban az indiai kultúrában, melynek klasszikus zenéje (a mi terminológiánk szerint inkább népzene) egy megszakítások nélküli, évezredes hagyományokra épül. (A kultúra.hu beharangozójában olvashat részletesebb életrajzot róla, sőt videón is megnézheti egy koncertjének részletét.)
S hogy mit mutatott meg nekünk vasárnap este a Trafóban Chakrabarty, Az indiai klasszikus zene mesterei című sorozat ötödik fellépője? Röviden csak annyit, hogy a koncert elején könnyezni kezdtem, olyan szép bevezetést (alap) énekelt. S azután minden ragával elrepített egy gyönyörű világba, mit szavakkal kifejezni képtelen vagyok.
Teljesen meg is feledkeztem a Trafó kényelmetlen üléseiről - mennyivel jobban illene egy ilyen koncerthez, ha szőnyegeken lehetne üldögélni, heverészni! Bár úgy kevesebb néző férne be, és már így is szinte a csilláron lógtak az emberek. De még így is, a lépcsőn ülve, a falnak támaszkodva is biztosan megérte.
A koncert előtt egy dokufilmet is megtekinthettünk a hindusztáni zenéről, ebben hangzott el ez a védai bölcsességet sugárzó mondat (valahogy így): "a zene a világmindenség, a természet része, mint az állatok, emberek, a Nap; öröktől fogva létezik, s amellett, hogy folyton megújuló, mindig ugyanaz marad. És hiába láttad már ezerszer a naplementét: soha sem lesz unalmas."
Kaushiki Chakrabartynak köszönhetően egy elképesztően magasrendű kultúra varázslatos világában érezhettük magunkat otthon, annak ellenére, hogy a művésznő láthatólag kényelmetlenül érezte magát a mi világunkban: hiába kérte kétszer is, hogy vegyék lejjebb a színpadi világítást, mert a zenekarral megfőnek, óhaját nem teljesítették. A végén így sajnos csak egy ráadásszámot kaptunk, pedig mindenki vevő lett volna még egy (két-pár-sok) újabb ragára.
Alig várom a sorozat újabb fellépőjét!
