Boross Bence, az önkormányzat intézményfelügyeleti igazgatója elmondta, hogy Szarvas város napját július 23-án ünneplik, ugyanis 1722-ben ezen a napon írták alá a telepesek és a földesúr a letelepedési szerződést. A programok többsége is e köré, és az idén a városban rendezendő július 2-i országos szlovák nap köré csoportosulnak, de több kisebb eseményt, közintézmények és civil szervezetek megemlékezéseit is a Szarvas 300 programsorra szeretnék felfűzni. „A koncepciónk az, hogy ne csak az újratelepítésről, hanem a 300 év történelméről emlékezzünk meg” – húzta alá.

A város napján a tervek szerint szekerekkel, népviseletben eljátsszák a letelepedést.

Akkor adják át a városi kitüntetéseket is, a Szarvasi Cervinus Teátrum pedig felújítja a Tessedik című musicalt. Az év során lesznek helytörténeti vetélkedők, városismereti túrák, helytörténeti társasjáték, a Tessedik Múzeumban és a szlovák tájházban a korabeli mesterségeket, népviseleteket, szőtteseket bemutató időszaki kiállítások. A szarvasi képzőművészek nyári közös kiállításának és performanszának idei témája is a 300. évforduló lesz.

A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat koszorút helyez el a török hódoltság után elnéptelenedett területre a betelepítést kezdeményező és támogató báró Harruckern János György szobránál március 25-én, a báró születésének napján. Április 20-án pedig a polihisztor, lelkész és mezőgazdász Tessedik Sámuel felújított sírját szentelik fel, és konferenciát szerveznek Tessedik kora címmel.

A Szarvasi Krónika ünnepi számmal készül, ezenkívül újra kaphatók lesznek a Krónika Kiskönyvtár azon kötetei, amelyek a város történelmével foglalkoznak: az Egy hadapród naplója az I. világháborúból; a Szarvasiak a Nagy Háborúban; az Emlékkönyv – szarvasiak a II. világháborúban; a Forradalom és megtorlás Szarvason 1956–1963 és a Rendszerváltás Szarvason.

A szarvasi, elsősorban helytörténeti kiadványokat megjelentető Digitális Kalamáris tervezi egy évfordulós, színes fotókkal illusztrált könyv, valamint Beliczky Katalin Szántsatok magatoknak új ugart című, Szarvasról és Tessedikről szóló regényének kiadását. Emellett karácsonyra megjelenhet egy ugyancsak színes fotókkal illusztrált könyv arról, hogyan ünnepelte a város 2022-ben az újratelepítés 300. évfordulóját.

Boross Bence elmondta, idén helyezik át Harruckern János György szobrát a Letelepedési emlékkő mellé, Tessedik Sámuel Ótemplomban található szobra pedig ideiglenesen a templom bejáratánál „fogadja” majd a látogatókat. Július 2-án, Melis György születésnapján tervezik a Vízi Színház falán elhelyezni a város két híres szülötte, az operaénekes Melis György és Ruzicskay György festőművész domborműveit. Az idén 125 éves Evangélikus Újtemplomban hangversennyel is megemlékeznek az operaénekesről.

Az évforduló emlékezete megjelenik majd a város leghíresebb rendezvényén, a Szilvanapokon is,

amelyet szeptember 9. és 11. között rendeznek meg – tette hozzá Boross Bence. A török uralom után a csaknem teljesen elnéptelenedett területet, Békés vármegye nagy részét 1720-ban Harruckern János György kapta meg jutalmul a törökök elleni harcokban nyújtott hősiességéért, aki döntően evangélikus szlovák jobbágyokat telepített le az akkor még pusztákból és mocsarakból álló területen. Az első évben mintegy 300-an települtek le, 1722-re benépesült a település. A báró 1723-ban vásárjogot szerzett számára, így Szarvas a mezővárosok sorába lépett.

Nyitókép: Szarvasi Szilvanapok