Tiltakozások, tüntetések közepette nyílt meg egy bronzkori műtárgyakból álló kiállítás az egyik legpatinásabb athéni magánmúzeumban. A tiltakozók szerint a kormány és egy New York-i múzeum megállapodását, amelynek részeként a tárlat megvalósult, görög régiségek külföldre csempészésének törvényesítésére használják fel.
A Homecoming (Hazatérés) címmel szerdán megnyílt és a Kükladikus Művészet Múzeumában október végéig megtekinthető kiállítás a Leonard Stern amerikai milliárdos gyűjteményének részét képező 161 egyedülálló régészeti értékű, bronzkori műkincsből mutat be tizenötöt.
A tárgyak visszatéréséről a görög kulturális minisztérium és a parlament által szeptemberben jóváhagyott szerződésben állapodtak meg. A szerződés értelmében a teljes gyűjteményt a jövő év elejétől 2033-ig a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban (MET) állítják ki, majd minden ötödik évben tizenöt műtárgy visszatér Athénba görög régiségek kölcsönzéséért cserébe. A szokatlan megállapodást azonban sokan bírálták, közöttük a Sziriza ellenzéki párt, amely szerint a Stern-gyűjteményt illegálisan vitték ki az országból, a nyélbe ütött alkut pedig a régiségcsempészet révén szerzett jövedelmek tisztára mosására használják fel.
Görög régészek, restaurátorok és minisztériumi alkalmazottak öt szakszervezetének közös közleménye szerint Sternről bebizonyosodott, hogy csempészett régészeti felfedezések kedvezményezettje, és a szerződés rossz precedenst teremt, lehetővé téve a gazdag gyűjtők számára az igazságszolgáltatás megkerülését.
A közlemény botránynak nevezi a kiállítást, és a régiségek azonnali, végleges hazahozatalát követeli.
A tiltakozók szerint korábban a milliárdos gyűjteményében szerepelt egy Szardíniáról származó bronzkori márvány bálvány, amelyet 2018-ban Michael Steinhardt milliárdos gyűjteményéből koboztak el csempészet miatt.
A szerda esti megnyitón tüntetők egy kisebb csoportja demonstrált a múzeum bejárata előtt, transzparensükön azt hangoztatva, hogy lopott tárgyak szerepelnek a kiállításon.
A bírálatokra reagálva a kormány kijelentette: ha bírósághoz fordultak volna, akkor is csak kevéssé valószínű, hogy Görögország megkapja a gyűjteménynek akár a töredékét, mert általában rendkívül nehéz meggyőzően bizonyítani egy-egy műkincs illegális eredetét. Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök szerint a bonyolult restitúciós megállapodás mintául szolgálhat más, külföldre került műkincsek visszaszerzéséhez.
A görög kulturális tárca saját hatáskörben, az igazságszolgáltatás bevonása nélkül igyekszik megállapodásokat kötni a régiségek hazatéréséről. Fő célja a valaha az athéni Parthenont díszítő szobrok és domborművek visszaszerzése, amelyek Thomas Bruce, Elgin 7. lordja, az Oszmán Birodalomba akkreditált brit nagykövet révén kerültek a XIX. század elején Angliába, majd a londoni British Museumba.
Nyitókép: Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök (jobbról a második) a Hazatérés című kiállítás megnyitóján a Kükladikus Művészet Múzeumában. Fotó: MTI/EPA/Jannisz Koleszidisz
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
