Schmidt Mária, a múzeum főigazgatójának koncepciója alapján megrendezett időszaki kiállítás tizennégy stációra bontva kíséri végig az egyházfő életútját. A tárlat kitér a fiatal zalaegerszegi plébános szociális és hitéleti szervezőmunkájára, iskola- és templomépítő tevékenységére, majd az erősödő szélsőjobboldal elleni tevékenységére. Mindszenty már veszprémi püspökként állt ki 1944-ben a zsidóság üldözése, majd a háború értelmetlen folytatása ellen, ennek megtorlásául a nyilasok bebörtönözték. Hercegprímásként arra figyelmeztetett, nehogy a születő új rendszer ismét totalitárius zsarnokságba torkolljon, ezért 1948 karácsonyán az Államvédelmi Hatóság letartóztatta, és a ma a Terror Háza Múzeumnak otthont adó Andrássy út 60. alatti központjába szállította. A börtönéveket, a Mindszenty-pert és a főpap elleni sajtóhadjáratot a kiállítás ˝cellaterme˝ idézi fel, itt kapott helyet a Tettesek fala, valamint a letartóztatott hercegprímás személyes tárgyait tartalmazó vitrin is. Mindszenty József az 1956-os forradalom és szabadságharc idején szabadult ki börtönéből, rövidesen azonban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére kellett menekülnie, ahonnan csak 15 év elteltével, érseki címéről lemondva távozhatott nyugatra.
A kiállítást, amelyet közel 14 ezren látogattak meg ? a nemzeti ünnepre való tekintettel ?, augusztus 20-án ingyenesen lehet megtekinteni. A Terror Háza Múzeum következő időszaki kiállítása 2013. szeptember 21-től, ?Egy orosz hazafi? címmel mutatja be Alekszandr Szolzsenyicin életútját. Az Iván Gyenyiszovics egy napja és A Gulág szigetcsoport szerzője többszörösen is jelkép, hiszen a kommunista diktatúra legnagyobb ellenfelét nem a szabad világ, hanem maga a diktatúra földje adta. A 95 éve született Nobel-díjas Szolzsenyicin bizonyíték arra, hogy a szabadságot sosem kívülről, afféle ajándékként kapjuk, hanem magunknak kell érte megszenvednünk.
