A klasszicista stílus és az antik Görögország tisztelőjeként I. Lajos városépítészeti szempontból egyedülálló mértékben volt hatással München arculatára. Az ő megbízására készült például a Feldherrnhalle (Hadvezérek csarnoka), a Siegestor (Diadalív) és a Staatsgalerie (Állami Képtár). I. Lajos és Leo von Klenze levelezésében nemcsak a tervezett építkezésekről, hanem városépítészeti koncepciókról, művészeti gyűjtemények vásárlásáról, alapvető esztétikai és művészettörténeti kérdésekről, sőt napi aktuálpolitikai kérdésekről is szó esik.
A könyvsorozat harmadik, befejező része - azaz a 7-9. kötet - a bajor király trónról való lemondása (1848) és Klenz 1864-es halála közti időszakot foglalja magában. A levelezés első részét 2004-ben mutatták be, ebben az 1814 és 1825 közötti levélváltás olvasható. Akkoriban tervezték meg a Glyptothek (Szobortár), az Altes Pinothek (Régi Képtár), a Walhalla, vagyis a hírnév temploma építését és München bővítését. A 2007-ben bemutatott második rész az 1825 és 1848 közötti levelezést mutatja be, amelyben elsősorban a már meglévő építkezések realizálásáról esik szó.
