fbpx

Egy Kohán- és egy Koffán-művel gyarapodott a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

Kohán György korai akvarelljével és Koffán Károly Radnóti Miklós özvegyének ajánlott grafikájával gyarapodott a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum képzőművészeti részlege.

Békéscsaba, 2023. január 20. Gyarmati Gabriella művészettörténész a Kohán György Temetőkert (a kezében) és Koffán Károly Csendélet című alkotásainak bemutatóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban 2023. január 20-án. Mindkét műtárgy egy inkognitója megőrzését kérő ajándékozótól származik, eddig egyetlen múzeumban sem mutatták be azokat. MTI/Rosta Tibor

Bácsmegi Gábor igazgató az alkotások bemutatásakor pénteken elmondta, hogy mindkét műtárgy névtelenséget kérő ajándékozótól származik; eddig egyetlen múzeumban sem mutatták be azokat, a nyilvánosság elől évtizedekig elzárt alkotásokról van szó.

Emlékeztetett, tavaly a Munkácsy Múzeum elnyerte az Év Múzeuma címet, amelynek egyik hatása, hogy sok ajándékot kaptak, a képzőművészeti kollekció több darabbal is gyarapodott az elmúlt néhány hónapban.

Gyarmati Gabriella művészettörténész Koffán Károly Csendélet című alkotását mutatja

Gyarmati Gabriella művészettörténész az alkotásokról szólva elmondta, hogy Koffán Károly Csendélet című monotípiája 1947-ben készült, az alján ‘Fifinek’ felirat szerepel, azaz a mű Radnóti Miklós özvegyének, Gyarmati Fanninak a hagyatékából került elő.

Koffán sokoldalú alkotó volt. Festőként kezdte, de inkább grafikusként és fotóművészként tartják számon – mondta a művészettörténész. Több békéscsabai kötődésű alkotóval is összekapcsolható az élete. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán ismerkedett meg Jakuba Jánossal, Bolmányi Ferenccel és Kohán Györggyel. (1965-ben ő készítette Kohánról az egyik utolsó, s egyben legismertebb portréfotót.)

Párizsban Kolozsvári Zsigmonddal (Sigismond Kolos-Vary-val) közösen részt vettek az Az ember tragédiája című darab színre vitelében Blattner Géza marionett társulatában. 1942-ben pedig Magyarországon magániskolát alapított, ahova mások mellett a békéscsabai Perlott Csaba Vilmos is járt – fejtette ki a szakember.

A másik mű Kohán György 1927-ben, 17 éves korában készített Temetőkert című akvarellje, amelyről azt írták egy korabeli kiállításon: „Kohán György kovácstanonc ösztönösen művészi festménye”.

Kohánt az építőmester N. Szabados József támogatta, ő vásárolta meg ezt a festményét is. A múzeum az egyebek mellett a Gyula és Sarkad között lévő tüdőszanatóriumot is építő mester egyik leszármazottjától kapta meg az alkotást.

A kép a múzeum számára azért is kiemelkedő, mert kevés képük van Kohántól; és azért különleges, mert a művész hagyatékát őrző gyulai Kohán Képtárban sincs a festőtől ilyen korai alkotás – emelte ki Gyarmati Gabriella.

Az MTI kérdésére Bácsmegi Gábor elmondta, decemberben elevenítették fel korábbi hagyományukat, miszerint bemutatják legújabb szerzeményeiket egy kamarakiállítás-sorozaton. Az első ilyen tárlat május 31-ig látható, a két most kapott festmény egy következő kamarakiállítás anyaga lesz majd.

Nyitókép: Gyarmati Gabriella művészettörténész a Kohán György Temetőkert című alkotásának bemutatóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Fotó: MTI/Rosta Tibor

A rovat további cikkei