Szegő György hangsúlyozta, hogy a bemutatott korszak a szocreál és az avantgárd kettősségénél jóval sokrétűbb volt, a kiállítás pedig olyan ?elvarázsolt világokat? tár fel, amelyek az akkori hivatalos kultúrpolitikába nem fértek bele. A tárlat a legjobb időpontban nyílik, hiszen már van rálátás a bemutatott korszakra, de még él az alkotók számos kortársa ? jegyezte meg a művészeti igazgató. A Műcsarnok kiállítása külön résztárlatokon mutatja be Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós és Karátson Gábor művészetét, míg a Félárnyékban című egység Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly és Szeift Béla munkásságába enged betekintést.

mucsarnok2

 

Gadányi Jenő művészetére a Nyolcak, az aktivisták és nagybátyja, Vaszary János gyakorolta a legnagyobb hatást; életművére párhuzamosan jellemzők a figurális és a részben vagy teljesen absztrakt munkák ? mondta el a tárlatot Rainer Péterrel együtt rendező Rockenbauer Zoltán. Mint hozzátette, a modernizmus ?kiemelkedő és nagyon szerethető személyiségeként? számon tartott Gadányi pályája 1948-ban, a ?fordulat évében? megtört, és bár 1956-ban ismét kiállíthatta színpompás műveit, 1960-as halála megakadályozta a valódi művészi visszatérésben. Blaskó János vele szemben sosem tett szert szélesebb ismertségre; Kopócsy Anna kurátor elmondása szerint inkább tanárként, Csáji Attila, Cseh Tamás, Türk Péter és más nagy nevű művészek mestereként emlékeznek rá. Munkáira jellemző a látványtól elvonatkoztató képépítés, de nem a száraz absztrakció, mert az élménygazdagság képeinek fontos eleme ? emelte ki Kopócsy Anna.

 

Karátson Gábor rendkívül sokoldalú alkotó, aki költőként, íróként, filozófusként, aktivistaként és képzőművészként is tevékenykedett. A kiállítását Mayer Marianával együtt rendező Bellák Gábor felidézte, hogy Karátson Gábor 1956 után fordult az írás helyett a festészet felé. Hatott rá a szürnaturalizmus, ebből egy sajátos mikrorealizmust fejlesztett ki: nagy figyelemmel jelenítette meg a legapróbb motívumokat is, festészete mégsem lett kisstílű. ?Egy cigarettacsikket lefestve is képes volt egy külön mikrokozmoszt teremteni? ? mutatott rá Bellák Gábor. Jakobovits Miklós művészetéről szólva Ujvárossy László kurátor nemzedékének legkiválóbb romániai festőjeként méltatta a kolozsvári születésű alkotót. Jakobovits szarkasztikus humorral készítette a romániai diktatúra groteszk világát megragadó képeit, munkáinak másik vonulata pedig a festészet anyagaival kísérletező, reliefszerű alkotások sora, de kerámiákat is készített. Utolsó periódusára jellemzők az úgynevezett rozsdaképek, melyeken az oxidáció és az idő még mindig dolgozik.

mucsarnok1

 

Szemadám György a Félárnyékban című kiállításba hét, szinte feledésbe merült alkotó munkáit válogatta be. Sorsuk mutatja, hogy a ?boldog gulyáskommunizmus? évei milyen komoly sebeket okoztak, de ezek a művészek ennek ellenére hihetetlen elszántsággal dolgoztak. Talán éppen az alkotás által váltották meg magukat ? mondta Szemadám György. Bocz Gyula emblematikus plasztikai műve, a villány-nagyharsányi kőbányában készült és felállított Spirál 2. című szobor a kiállítás 2018. január 28-ai zárásáig a Műcsarnok előtti füves területen lesz látható.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor