A Fekete-Körös völgye Nagyváradtól délkeletre található, az Erdélyi-szigethegység és az Alföld között, ahol a folyóvölgyekben a 20. század elején a 120 ezres román többségű népesség közé ékelődve mintegy húszezer magyar élt. ?Györffy István 1910-ben indult ide egy rövidebb terepmunkára, majd 1911-ben tért vissza újra. Ekkor már 46 napot töltött a völgyben, ahol főként a Felső-völgy jellegzetességeit vizsgálta. Ezt komoly előmunkálatok előzték meg: például levéltárakban végzett kutatás? ? fejtette ki Granasztói Péter, aki hozzátette: a tárlat szervezése kapcsán a legérdekesebb feladat annak a fiatal lelkesedésnek a bemutatása volt, amely az egyetemről kikerülő Györffyt jellemezte.
?A teljes fotó-és tárgyi anyagot még sohasem mutatták be így: a jelenlegi tárlathoz is a helyiek adták az ötletet? ? jegyezte meg Gebauer Hanga utalva arra, hogy a Fekete-Körös völgyében Györffy István nevét viselő Magyar Ház épült, amelynek állandó tárlatához szükséges anyagot a Néprajzi Múzeumtól kérték ki.
A kiállítás nagyváradi és belényi képeslapokkal indít, érzékeltetve, hogy Györffy István vasúttal érkezett a nagyvárosból a völgybe: a fotókon pedig jól elkülöníthető a kontraszt a ?modern? Nagyvárad ? ahol már 1906-ban villamos járt ?, valamint az ?archaikus létet? tükröző Belény között.
A következő tárgyak az élményt kívánják ábrázolni, amelyet a kutató akkor élt át, amikor belépett Belénybe: számos fotója árulkodik a híres belényi vásárról, ahonnan 70-80 kerámiával tért haza ? ezek is megtekinthetőek a kiállításban. Emellett régi használati tárgyak, valamint jelentős mennyiségű népviselet is gazdagítja a gyűjteményt. ?Érdekes, hogy a román falvakból főleg textíliák, míg a magyar területekről többségében fotók őrzik a helyi népviseletet? ? mondta el Katona Edit muzeológus, aki a jelenséget annak tulajdonítja, hogy utóbbi nem különült el olyan mértékben egymástól, mint a románság hagyományos ruházata. ?A román falvaknál különböző technikákat használtak díszítésként, sokkal fontosabb volt a helyi identitás kifejezése, mint az egész nép összetartozásáé? ? tette hozzá Katona Edit. Györffy népviselet-gyűjteménye, amelyet már 1912-ben publikált is, azért nagy jelentőségű, mert az Alföldön már eltűnt elemeket idézi meg újra az általa kutatott vidék.
A Fekete-Körös völgyében végzett gyűjtés alapján pedig elmondható viseletek mellet az építészet terén is a magyar lakosság körében jelentek meg először változások, újítások, ezeket követte a román kultúra.
A tárlat érdekessége még a különleges fotózási technika: a látogatók találkozhatnak sztereo fotókkal ?, amely a korban divatosnak számított ?, illetve olyan módon elkészült képekkel, amelyek színes felvételeket produkáltak a színes fényképezés feltalálása előtt harminc évvel.
?Györffy István tudatosan készült egy-egy település bemutatására, és mivel alapvetően földrajztudós volt társadalom földrajzi szemlélet jellemezte módszertanát? ? hangsúlyozták a kurátorok, akik Körösjánosfalva különleges térképét is beépítették a kiállításba, amelyen nemcsak a házak helyei, de azok terei, melléképületei, a termesztett növények, a kutak és szénaboglyák is megjelennek.
Az Erdélyen innen Alföldön túl című tárlaton a völgyben, októberben készült dokumentumfilmet is vetítenek, valamint a Bartók Béla által ott gyűjtött népdalokat is meghallgathatják a látogatók november 8-ától március 16-áig.
