Hogyan tekintesz vissza az Eurovíziós Dalfesztiválra?
Nagyon izgalmas élmény volt. A bécsi arénában minden forduló előtt három teltházas főpróba volt, amelyek teljes értékű show-nak számítottak. Így összesen nyolcszor 11 ezer, plusz kétszer 200 millió ember előtt énekelhettünk. A csapat nagyon profi volt: a fülmonitoron keresztül a látványterven át mindenre volt ember. Ezen kívül a Bécsi Operában is felléptünk, ahol nagyon nagy megtiszteltetésként ért Juan Diego Flórezzel vagy Conchita Wursttal egy színpadon állni. Még a bécsi gyerekkórus is beszállt egyszer a dalunkba, valamint egy flashmobban is kipróbáltuk magunkat.
Honnan ismered Boggie-t?
A Kőbányai Zenei Stúdióból, két évfolyammal járt fölöttem. Igazából csak az iskola után lettünk jóban, elkezdtünk klasszikus zenetörténelem órákat venni közösen, és barátok lettünk. Például a Reggeli dal klipjében is feltűnik, ugyanaz a rendező áll mögötte, mint aki a Parfümöt készítette. Én pedig Boggie lemezén is énekeltem a Wars for Nothingban, innen jött az ötlet, hogy az Euróvízióra is elkísérjem.
Hogyan kerültél a Kőbányai Zenei Stúdióba?
Petruska Andrásnak köszönhető. A gimnáziumban néhányan lányok bekéredzkedtünk a zenekarába vokálozni. Ő egyből ajánlotta, hogy ne csak énekelni tanuljak meg, hanem játszani is valamilyen hangszeren. Ekkor kerültem Bussy Gábor (Impro Zeneműhely) gitár-ének tanárhoz 14 éves koromban, zeneelméletet, dalírást, improvizációt, mindenféle alapozást neki köszönhetek. Ám ez nem számított hivatalos oktatási intézménynek, ezért mentem 7 év után a Kőbányai Zenei Stúdióba ének szakra.
Mikor lettél Szabó Krisztinából Szeder-Szabó Krisztina?
Már felnőtt fejjel döntöttem úgy, hogy felveszem anyukám nevét. Így egyrészt könnyebben megtalálható vagyok az interneten, másrészt adta magát innentől kezdve a Szeder mint művésznév. Előtte kezdtük el a párommal a MeloDisztiK nevű formációt.
Hogy lehet ennyi zenekart kordában tartani?
Igazából ez sem számít olyan soknak. A legtöbb zenész ennél több zenekarban van egyszerre, mivel csak így tudnak megélni. Ebből a szempontból szerencsés helyzetben vagyok, hogy ?csak? két formációm van. A MeloDisztiKben pedig csak ketten vagyunk, amit azért könnyebb mozgósítani. A Szederrel ellenben több a dolgom, mivel én írom a dalokat, és emellett per pillanat a menedzseri teendőkkel is én foglalkozom. Remélem azért, ez utóbbi posztot lassan betölti majd valaki más.
A lemezedet is önállóan adtad ki, ha jól tudom.
Nagyon sokat dolgoztunk akkor. Merész Lilivel összehoztunk egy közösségi finanszírozós projektet az Indiegogón, abból bejöttek a grafikai, nyomtatási, CD-sokszorozási költségek. Nagyon jól sikerült a lemezbemutató koncert is, úgyhogy megérte. A tagokat is én kerestem, először Csizmás Andrist, a nagybőgőst ajánlották. Ő hozta be Szabó Sipos Ágostont, a dobosunkat, aki a második fellépésünk óta van velünk. Bakai Marcit pedig koncerten hallottam, majd egy közös ismerős révén hallottam, lenne kapacitása új zenekarban játszani, úgyhogy gyorsan lecsaptam rá. Még tangóharmonikát is szerettem volna, lehet majd lesz is, de így is elég nehéz volt megtalálni, és összeszervezni a fiúkat. Most így van egy erős mag, aztán majd lehet kísérletezni különböző hangszerekkel, de ez még a jövő zenéje.
A MeloDisztiKben ?párkapcsolati? sanzont játszatok. Ez mit takar pontosan?
A fogalom Lócitól ered, ő találta ki egy közös koncertünk plakátjára. Klasszikus és kortárs francia sanzonokat játszunk. Van néhány angol és magyar nyelvű dal is a repertoárban: Walt Disney-slágerek, szvingek, blues nóták, Cseh Tamás-szerzemények stb. Elég széles tehát a repertoár, belefér minden, amihez kedvünk van, de leginkább a sanzonokra koncentrálunk. Francia szakon is végeztem az ELTE-n, mielőtt elmentem volna a Kőbányai Zene Stúdióba.
Az Ivan & the Parazollal is fel szoktál lépni. Velük hogyan kezdődött a közös munka?
Simon Bálinttal, a dobossal volt egy közös indie rockzenekarunk Pieris néven, valamint ő is a Bussy Gábortól tanult. Egy ideig párhuzamosan játszott a Parazolban és a Pierisben, az utóbbi aztán megszűnt, a kapcsolat viszont megmaradt. Iván is nagyon szerette a dalaimat, és így jött a felkérés. Kezdetben feldolgozásokat énekeltünk együtt, aztán három saját dalukban is részt vettem.
A dalaidra jellemző optimizmus rád is igaz?
Teljes mértékben. Nem mondom persze, hogy mindig minden élethelyzetben jó a kedvem, de az alap felfogásom életigenlő.
A szövegek tehát tőled erednek?
Igen, de van egy segítségem, Lukácsházi Luca. Az elején megbeszéltük, hogy miről szóljanak a dalok, készítettem vázlatokat is, ami alapján ő a szövegeket jegyezte le. Most már utóbbiakat is én írom, ő pedig lektorálja. Így már nem csak tartalmilag, hanem formailag is egyre inkább belőlem erednek a dalok.
Nyárra milyen terveid vannak?
A sok fellépés mellett új klip is készül a Szél című dalhoz, valószínűleg augusztusban. Közben írom a dalokat az új lemezre, amit szeptemberben tervezünk felvenni. Egyetlen nyári budapesti koncertünk július 24-én lesz az A38 Tetőteraszon, ahol már új dalok is hallhatóak lesznek!
