A békéscsabai teátrumban új felfogásban vitték színre a darabot tavaly júniusban ? tette hozzá. Változás a korábbi előadásokhoz képest, hogy nem íróasztal mögül, naplót írva mondják el a történetet, hanem ténylegesen eljátsszák a történéseket. Emellett a mai kor igényeinek megfelelően összművészeti módszereket alkalmaztak. A Gogol által jól megrajzolt kisember világát kiszámíthatatlan terekkel, homokanimációkkal, szürrealisztikus vetítésekkel és tükrökkel hozták létre. ?A tükrök révén a néző kívülről, felülről is látja a színpadi történéseket, de benne is van a darabban? ? fogalmazott a rendező. Ezek az eszközök segítenek ?egy megbomlott elme olykor szürrealista, olykor látomásos, néha realista, időnként nagyon kritikus világának a megértésében? ? húzta alá.

180207_orultnaploja_ok
Fotó: A-TEAM/Nyári A./jokaiszinhaz.hu

 

A rendező Dmitrij Sosztakovics zenéjét használta, amelyre Preisinger Éva különleges koreográfiát állított össze. A koreográfia nem táncot jelent, hanem expresszív mozgásanyagot, amely a lelkiállapotot tükrözi ? magyarázta Köllő Miklós. A díszletet a Kossuth-díjas Székely László, a jelmezeket a szintén Kossuth-díjas Jánoskúti Márta tervezte. A főszereplő, Katkó Ferenc a munkafolyamat kezdetén újra lefordította és dramatizálta a darabot. Az eredeti orosz szöveget vette alapul, semmit nem tettek hozzá az eredeti műhöz ? mondta a színész. Elárulta: az egyszerű kisember vergődésére, a valami felé való törekvésére, a vágyak kergetésére helyezte a hangsúlyt az alakítás során.

 

Nyikolaj Vasziljevics Gogol 1835-ben írta az Egy őrült naplóját, amelynek főszereplője Axentyij Ivanovics Popriscsin címzetes fogalmazó, aki naplójában folyamatosan rögzíti megőrülése történetét, így jutunk el a kissé szórakozott csinovnyiktól a súlyos személyiségzavarban szenvedő betegig.

Forrás: MTI