Az OSZK a birtokában lévő és az alkalomra külföldről visszakölcsönzött könyvritkaságokkal és gyönyörű kiállítási installációval rajzolja fel a teljes folyamatot, az írott kultúra magyarországi elterjedését, a kódexmásoló műhelyek tevékenységét, a könyvkultusz kibontakozását. Ha az esztergomi érsek nem gyűjt össze 500 kötetes, ritkaságokból álló, sűrűn telejegyzetelt, egyedülálló könyvtárat, talán Mátyás sem fordít akkora figyelmet a könyv szerepére. A Corvinákhoz Vitéz gyűjteménye kínált mintát, egyben az ő habitusa követendő példa volt az uralkodó előtt, aki bár többször is ellenfélként kezelte a főpapot, sokat tanult tőle. Ha Vitéz nem itáliai tudósokat és főpapokat gyűjt maga köré, nem kizárt, hogy Mátyás egész környezete máshogy alakul. Vitéznek köszönhető a pozsonyi egyetemalapítás, az első budai könyvnyomda, de még az első magyar poéta, a latinul verselő Janus Pannonius is az ő pártfogoltja volt.
A könyvhasználat múlása idején, fél évezred múltán bizsergető érzés látni a kifinomult illusztrációkat, a luxustárgyként kezelt könyveket, Vitéz János leveleskönyvét és a Hess András nyomdájában készült első hazai nyomtatott kötetet, a Chronica Hungarorumot is. Ma egy újabb paradigmaváltás kezdetén vagyunk, de a reneszánsz hite az írott kultúrában még mindig nem történelem.
