Az 1930-as években alapított Griffith Intézet levéltárában őrzik a világ legjelentősebb egyiptológiai gyűjteményét, s benne Howard Carter expedíciójának
teljes dokumentációját. Az archívumban sok ezer dokumentum, leírás, rajz szerepel, amelyeket a XIX. századtól kezdve készítettek. "Óriási anyag halmozódott fel, amelyet folyamatosan bővítenek. Van, aki ma is rájuk hagyja az archívumát, de folyik elhunyt egyiptológusok hagyatékának a felkutatása is. Lényegében az intézet alapcélja volt egy olyan archívum létrehozása, amely a világ összes egyiptológusának a segítségre lehet" - magyarázta Bács Tamás docens, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetője.
Ismertetése szerint Jaromir Malek indította el azt a programot, amelynek keretében digitalizálták és az interneten keresztül hozzáférhetővé tették Howard Carter anyagát - jegyzetfüzeteit, céduláit, amelyeket Tutanhamon sírjának a feltárása közben készített, s amelyeket a Griffith Intézet levéltára őrzi.
"Ma bárki elérheti a Griffith Institute honlapját, megnézheti ezeket a cédulákat, azt, hogy például egy adott év egy adott napján Carter éppen mit jegyzetelt, melyik tárgyat írta le. Ehhez csatlakozik a fotóarchívum is - a felvételek, amelyeket az ásatások közben Harry Burton, korának talán a legnevezetesebb és legjobb fotósa készített.
Korábban azoknak a szakembereknek, akik bizonyos tárgyakra specializálódtak, el kellett utazni Oxfordba és helyben végezni kutatásokat a levéltárban, másképp nem jutottak hozzá ezekhez az anyagokhoz. A dokumentáció digitalizálásával óriási szolgálatot tettek nagyon sok kutatónak és nem feltétlenül csak Tutanhamon-szakértőknek. Hiszen ha valaki például halotti ágyakkal foglalkozik, vagy bármilyen tárgycsoporttal, akkor első útja a Tutanhamon-anyaghoz viszi, amelyek darabjai épek, nagyon szépek, tehát ebből lehet kiindulni, ezzel lehet összehasonlítani bármit" - hangsúlyozta Bács Tamás.
E kutatásokból nőtt ki Jaromir Malek Tutanhamon kincsei című könyve is, amelyben a korabeli egyiptológusok munkásságának ismertetése után részletesen tudósít a közelmúlt felfedezéseiről és Howard Carter expedíciójáról. A mű az Alexandra kiadó gondozásában látott napvilágot magyar nyelven.
"Néhány évvel ezelőtt jelent meg magyarul a John Bainesszel közösen írt, Az ókori Egyiptom atlasza című műve. Ma kézikönyvként használjuk a kutatásban" - jegyezte meg az egyiptológus, hozzátéve, hogy Jaromir Malek szerkeszti jelenleg a Topographical Bibliography sorozatot is, amelyet még az 1920-as években indítottak, hogy összegyűjtsék és földrajzi bontásban csoportosítsák az Egyiptomban található műemlékeket, hozzácsatolva a megfelelő szakirodalmi hivatkozásokat. Eddig 7 kötet jelent meg, kézikönyvként szolgálva az egyiptológusok számára.
Bács Tamás a budapesti Tutanhamon-kiállítás kapcsán kifejtette, hogy a tárlatot Harry Burton felvételei, illetve Carter jegyzetei nélkül nem tudták volna megrendezni, amelyekben leírja és lerajzolja, hogy mely tárgy hol helyezkedett el a sírkamrában.
"A kiállítás azt az élményt kívánja megadni a látogatónak, amelyet Howard Carter és Lord Carnavon átélt. Tehát a régész élményét, amikor belépett és meglátta kincseket. A kiállításnak az az értelme, hogy én is beléphetek, mint Howard Carter a sírkamrába, és rácsodálkozhatok a kincsekre, gyönyörködhetek bennük" - fogalmazott Bács Tamás.
