fbpx

Egy végrendelettel alapított díj – a Nobel-díj rövid története

A svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és az orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.

Nobel Prize medals are pictured at the end of the production on October 29, 2019 in Eskilstuna, Sweden. - The Nobel Prize awards ceremonies will take place on December 10, the anniversary of the death of the founder of the prize, Swedish industrialist and philanthropist Alfred Nobel. (Photo by Jonathan NACKSTRAND / AFP)

A Nobel-díjakat 1901 óta, eddig összesen 609 alkalommal 975 magánszemélynek és szervezetnek adták át. Voltak, akik többször is megkapták, így összesen 943 magánszemély és 25 szervezet neve van a listán. 1968-ban a tudományos munkásság elismerése kiegészült a közgazdaságtan területével is, a Svéd Nemzeti Bank kezdeményezésére, ám ennek hivatalosan Alfred Nobel-emlékdíj a neve.

Az első Nobel-díjasok Wilhelm Conrad Röntgen (fizikai), Jacobus Henricus van ‘t Hoff (kémiai), Emil Adolf von Behring (orvosi), Sully Prudhomme (irodalmi) Henry Dunant és Frédéric Passy (béke) voltak. Az első Nobel-díjas nő Marie Curie volt 1903-ban, a legfiatalabb díjazott pedig a 17 éves Malala Yousazfai. A szervezetek közül a Nemzetközi Vöröskeresztet három alkalommal ismerték el.

Kertész Imre a díjátadón 2002-ben. Fotó: AFP

A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik magyar állampolgárként, Magyarországról utaztak az átadási ceremóniára: az 1937-ben orvosi Nobel-díjjal elismert Szent-Györgyi Albert és a 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imre.

Alfred Nobel konkrét teljesítmény, tehát nem életmű vagy lezárt pálya elismerésére alapította a díjat, posztumusz nem adományozható.

A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. A kivétel a Nobel-békedíj, amelyet szervezetek is megkaphatnak, ezt a díjazottat a norvég parlament által kinevezett öttagú bizottság jelöli.

A Nobel-díjra szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok nominálnak.

Az egyes jelöltek személyéről titoktartási kötelezettségük van a jelölőknek, sőt azt sem árulhatják el, hogy megkereste őket a díj odaítéléséről döntő bizottság.

Bár minden évben felröppennek pletykák, némelyekből legendát is gyártanak, ezek azonban évtizedekig nem ellenőrizhetők: a Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma ötven évig nem kutatható.

2022-ben október 3. és 10. között jelentik be, hogy kik kapják a Nobel-díjakat. Elsőként az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban, kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Idén is az esélyesek közé sorolják Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni, mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét.

A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. A lehetséges díjazottak listáján olyan irodalmi óriások szerepelnek, mint az indiai születésű Salman Rushdie vagy a japán Murakami Haruki, a kenyai Ngugi Wa Thiong’o és a francia Annie Ernaux, de

Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót is évek óta a várományosok között emlegetik.

Október 7-én Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 10-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.

A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona (375 millió forint) jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója szerint a különböző Nobel-díjak alapjául szolgáló értékek a mai világban aktuálisabbak, mint valaha.    

„A Nobel-bizottságok Alfred Nobel végakaratára alapozzák döntésüket, és azt keresik, hogy

ki járult hozzá a legjobban az emberiség javához az elmúlt év vagy évek során.

A válságok ellenére továbbra is ez a legfőbb vezérfonaluk” – fűzte hozzá Helgesen.     

A Nobel-díjakat és a díjazottakat az alapítvány igazgatója fontos inspirációs forrásnak tartja a fiatalabbak számára, mivel fantasztikus szimbólumot és valós példát jelentenek arra, hogy az emberek valóban képesek megváltoztatni a történelem menetét.

Nyitókép: AFP/Jonathan Nackstrand

A rovat további cikkei