Egy végrendelettel alapított díj – a Nobel-díj rövid története

A Nobel-díjakat 1901 óta, eddig összesen 609 alkalommal 975 magánszemélynek és szervezetnek adták át. Voltak, akik többször is megkapták, így összesen 943 magánszemély és 25 szervezet neve van a listán. 1968-ban a tudományos munkásság elismerése kiegészült a közgazdaságtan területével is, a Svéd Nemzeti Bank kezdeményezésére, ám ennek hivatalosan Alfred Nobel-emlékdíj a neve.

Az első Nobel-díjasok Wilhelm Conrad Röntgen (fizikai), Jacobus Henricus van ‘t Hoff (kémiai), Emil Adolf von Behring (orvosi), Sully Prudhomme (irodalmi) Henry Dunant és Frédéric Passy (béke) voltak. Az első Nobel-díjas nő Marie Curie volt 1903-ban, a legfiatalabb díjazott pedig a 17 éves Malala Yousazfai. A szervezetek közül a Nemzetközi Vöröskeresztet három alkalommal ismerték el.

A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik magyar állampolgárként, Magyarországról utaztak az átadási ceremóniára: az 1937-ben orvosi Nobel-díjjal elismert Szent-Györgyi Albert és a 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imre.

Alfred Nobel konkrét teljesítmény, tehát nem életmű vagy lezárt pálya elismerésére alapította a díjat, posztumusz nem adományozható.

A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. A kivétel a Nobel-békedíj, amelyet szervezetek is megkaphatnak, ezt a díjazottat a norvég parlament által kinevezett öttagú bizottság jelöli.

A Nobel-díjra szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok nominálnak.

Az egyes jelöltek személyéről titoktartási kötelezettségük van a jelölőknek, sőt azt sem árulhatják el, hogy megkereste őket a díj odaítéléséről döntő bizottság.

Bár minden évben felröppennek pletykák, némelyekből legendát is gyártanak, ezek azonban évtizedekig nem ellenőrizhetők: a Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma ötven évig nem kutatható.

2022-ben október 3. és 10. között jelentik be, hogy kik kapják a Nobel-díjakat. Elsőként az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban, kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Idén is az esélyesek közé sorolják Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni, mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét.

A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. A lehetséges díjazottak listáján olyan irodalmi óriások szerepelnek, mint az indiai születésű Salman Rushdie vagy a japán Murakami Haruki, a kenyai Ngugi Wa Thiong’o és a francia Annie Ernaux, de

Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót is évek óta a várományosok között emlegetik.

Október 7-én Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 10-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.

A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona (375 millió forint) jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója szerint a különböző Nobel-díjak alapjául szolgáló értékek a mai világban aktuálisabbak, mint valaha.    

„A Nobel-bizottságok Alfred Nobel végakaratára alapozzák döntésüket, és azt keresik, hogy

ki járult hozzá a legjobban az emberiség javához az elmúlt év vagy évek során.

A válságok ellenére továbbra is ez a legfőbb vezérfonaluk” – fűzte hozzá Helgesen.     

A Nobel-díjakat és a díjazottakat az alapítvány igazgatója fontos inspirációs forrásnak tartja a fiatalabbak számára, mivel fantasztikus szimbólumot és valós példát jelentenek arra, hogy az emberek valóban képesek megváltoztatni a történelem menetét.

Nyitókép: AFP/Jonathan Nackstrand