„Néhány percre szeretném türelmüket kérni, mielőtt a zene felcsendül. Tudom, hogy Önök zenét hallgatni jöttek, nem zenetörténeti előadást. Azt is tudom, Önökkel együtt, amit Debussy olyan szépen fogalmazott meg: »A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér«. De azt is tudom, tapasztalatból, hogy bár nagyon jó érzés, de nem elég, ha csak szabadon engedjük gondolatainkat, és hagyjuk lelkünket ringatózni a zene tengerének hullámain. Az igazi zeneművek a szerzők hatalmas erejű szellemi tevékenységének eredményképpen jöttek létre, és akkor jutnak el igazán hozzánk, hallgatókhoz, ha a befogadásukba mi is befektetünk valamennyi szellemi energiát” – szól az előszó egy részlete.

Fenyő Gábor
Fotó: Steirer M.

Fenyő Gábor ütőhangszeres művészt, a MÁV Szimfonikus Zenekar nyugalmazott igazgatóját, a zenekart működtető alapítvány kuratóriumi elnökét, a Szentendrei Kamarazenekar alapító karnagyát, a Müpa komolyzenei ismeretterjesztő programjainak szerkesztő-műsorvezetőjét a szakmában mindenki elismeri. A szélesebb közönség – akik ütőhangszeresként, karmesterként vagy műsorvezetőként találkoztak vele – is méltányolja szakmai felkészültségét; közvetlen, de sosem bizalmaskodó stílusát, a klasszikus zenei értékközvetítés terén végzett, szerteágazó tevékenységét. Ezúttal három évtized munkáját összegezte a Hangversenykalauz 1990–2020 című kétkötetes antológiában, ami egyrészt zenetörténeti adatok és ismeretek olvasmányosan megfogalmazott, gazdag tárháza, másrészt hűséges, árnyalt képet rajzol a MÁV Szimfonikusok rendszerváltás utáni tevékenységéről.

A könyv története az első szabad választások évében, 1990-ben indul, amikor a MÁV Szimfonikus Zenekar a korábbitól gyökeresen eltérő kulturális és gazdasági környezetben találta magát. „Minden megváltozott körülöttünk, csak a zene nem” – emlékszik vissza Fenyő Gábor.

Az első koncertet, amihez Fenyő Gábor műismertetéseket írt, 1990. november 2-án rendezték a Zeneakadémián. Fenyő soha nem akart Breuer János, Kroó György, Várnai Péter és más nagyszerű muzikológusok babérjaira törni. Ezért – az olykor nehezen érthető zenetudományi értekezések, esztétizáló fejtegetések helyett – mindig a felcsendülő zene szépségét, a muzsikálás örömét igyekezett szavakba önteni; kiegészítve a befogadáshoz szükséges alapvető információkkal.

Az Erdélyi Miklós dirigálta Liszt-Csajkovszkij est óta éppen harminc esztendő telt el, és a MÁV Szimfonikus Zenekar idén ünnepli fennállásának hetvenötödik évfordulóját.

Az idei, járvány sújtotta jubileumi évhez szervesen kapcsolódik Fenyő Gábor kétkötetes hangversenykalauza, amely az ifjúsági koncertek és a nemrégiben indított kamarazenei sorozatok kivételével a MÁV Szimfonikus Zenekar utóbbi három évtizedének teljes repertoárját felöleli.

Nyitókép: MÁV Szimfonikus Zenekar, forrás: a zenekar weboldala