Egy zenerajongó építész: Zoboki Gábor

Budapesten született, értelmiségi családban. 1981-ben érettségizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában. Kezdetektől vonzotta a művészi pálya, énekelt kórusban, táncolt a Bartók Béla Táncegyüttesben, 1982-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, egy időre megszakítva műegyetemi tanulmányait.

A zene iránti rajongása mai napig meghatározó pályáján.

A Budapesti Műszaki Egyetemen 1988-ban szerzett építészmérnöki diplomát, 2008-ban a Pécsi tudományegyetemen építőművészetből doktori fokozatot (DLA), 2012-ben habilitált.

Szakmai útja a KÖZTI, a Fazekas Építésziroda és a BUVÁTI építésztervezőjeként indult, 1997-ben néhány társával építészirodát alapított, amelynek a Városháza-projekt befejezése volt az első feladata. Egyik nagy munkája volt az államhatalmi intézmények hosszú távú elhelyezési koncepciója (a kormányzati negyed) és a végrehajtás megvalósítási terve.

A ZDA-Zoboki Építésziroda ma az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező hazai építészeti műhely, alkotóközössége számos díjat mondhat magáénak.

Legutóbb 2021-ben nyertek megosztott második díjat a sencseni Nemzetközi Előadó-művészeti Központ tervpályázatán.

Zoboki Gábor ars poeticája szerint „a tervezés csapatmunka: a magas színvonalú, kreatív alkotói választ csak egy sokarcú és nyitott alkotói kör adhat meg az egyre összetettebb feladatok kérdéseire.” Az iroda munkái között szerepelnek multifunkcionális kulturális központok, korszerű technológiai fejlettségű kutatóépületek, az emberi kapcsolatteremtést ösztönző irodaházak, műemlékek rekonstrukciói vagy hangulatos hotel- és lakóépületek, szolgáltató és kereskedelmi központok, koncepcionális várostervezési feladatokkal, s nagy léptékű projektek megvalósíthatósági vizsgálatával is foglalkoznak.

Zoboki Gábor irodája megalapítása óta a jelentős projektek vezető tervezője, fő designere, ötletadója.

Munkamódszerére a komplex megközelítés jellemző, azaz az építészeti kereteken és műszaki feltételrendszeren túl a feladatok gazdasági, művészeti szempontjait is figyelembe veszi.

A tervezés mellett oktatással is foglalkozik, 2011-től a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Építészeti és Várostervezési Tanszékének adjunktusa, 2014-től a Kar Építész Szakmai Intézetének egyetemi tanára, az egyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájának meghatározó személyisége. Oktatói munkája mellett elkötelezetten képviseli szakmáját, a Magyar Építész Kamara, valamint az Amerikai Építész Szövetség európai tagozatának tagja, 2016-tól a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) alelnöke. Jelentős tervpályázatok díjnyertes tervezője, számos fővárosi és kerületi tervzsűrin mint résztvevő és mint zsűritag is szerepel, publikációi szakmai folyóiratokban jelennek meg.

Egyik legösszetettebb szakmai feladata és legismertebb munkája a 2005-ben megnyílt budapesti Művészetek Palotája megtervezése volt.

A munka során sikerült építészeti és technológiai szempontból is példaértékű épületegyüttest létrehoznia. De az építészeti minőség és fantázia tekintetében nem kevésbé jelentősek egyéb megvalósult középületei, lakóházai és irodaházai, a kritikusai által is elismert Richter Gedeon Kémiai Kutatóközpont (2003-2007), a Sasad Liget sokszínű, változatos házai (2005-2008), a törökbálinti Telenor-székház (2006-2008). Külföldön ilyen többek között a sencseni Nanshan Kulturális és Sportközpont, amely Hudec László 1930-as évekbeli munkásságát követően az első magyar építészek által jegyzett jelentős épület Kínában. Épületfelújításai közül kiemelkedik az Erkel Színház (2013), a Karmelita kolostor (2018) és a legutóbbi, a 2022-re elkészült Magyar Állami Operaház.

A világviszonylatban is jegyzett hangversenyteremmel büszkélkedő Müpa tervezéséért 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést és a Prima-díjat, 2006-ban a Pro Architectura díjat (2009-ben és 2011-ben ismét), s szintén 2006-ban a FIAPCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d’Excellence díját, amelyet a szakma Oscar-díjának is neveznek. 2008-ban Ybl Miklós-díjjal tüntették ki, 2012-ben Jubileumi Primissima Díjjal ismerték el. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

2022-ben vehette át a Kossuth-díjat

„Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként”.

Tavaly ősszel Prágában a Joze Plecnik – 2022 Közép-európai építészeti díjjal tüntették ki a Magyar Állami Operaház rekonstrukciójáért, amelynek során a komolyzene, opera iránt fogékony, értő, érdeklődő személyiségéből adódóan különös műszaki igénnyel és építészeti karakterrel álmodta meg a zenének, az előadó-művészetnek szóló tereket 21. századi színpadtechnikai, színháztechnikai és akusztikai fejlesztéssel együtt.

Nyitókép: Zoboki Gábor a Joze Plecnik – 2022 Közép-európai építészeti díj átadásán