Az eddigi legnagyobb retrospektív Bosch-tárlat a Hieronymus Bosch – Egy zseni látomásai címet kapta, és 2016. február 13. és május 8. között mutatta be a hollandiai Het Noordbrabants Múzeum. A festő mindössze 44 fennmaradt festménye közül 36-ot állítottak ki szülővárosában, Den Boschban. A világ legkiválóbb múzeumaiból kölcsönkapott alkotásokból megrendezett kiállítás lehetővé tette, hogy a fennmaradt alkotásokat új szemszögből vizsgálják a látogatók. A négy hónap alatt összesen több mint négyszázhúszezer érdeklődő látogatta meg a tárlatot.
Az Uránia Filmszínházba látogatók ezt a páratlan gyűjteményt láthatják most magyar felirattal, közvetlen közelről, elkerülve a várakozást és a tömeget. A kiállítás kurátorai, kritikusok és művészettörténészek szakértői észrevételei, informatív hozzászólásai segítségével megismerhetjük Boscht, és felfedezhetjük, mi minden inspirálhatta furcsa, álom és látomás határán mozgó alkotásait. A közreműködő szakemberek közt ott van Peter Greenaway filmrendező, Rachel Campbell-Johnston, a The Times vezető művészeti kritikusa, Charles de Mooij, a Het Noordbrabants Múzeum igazgatója és Jennifer Sliwka művészettörténész.
A Hieronymus Bosch izgalmas világa közeli kameraállásaival lehetővé teszi, hogy a nézők a művész lenyűgöző képeinek olyan parányi részleteit is láthassák, amelyeket korábban nem,
legyen szó akár az emberevő papról, a háromfejű madárról, akár más apró, bizarr részletekről. ,,Amikor olyanokkal beszélgetek, akik látták Bosch műveit, de nem művészettörténészek, mindig az apró, anekdotikus részleteket emelik ki. Részletesen emlékeznek például egy eperből kinövő emberre. Az a lenyűgöző Boschban, hogy a képei apró részleteiben él tovább” – mondja Jennifer Sliwka a filmben.
A film a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között című Bosch-kiállítás kiegészítő programjának is tekinthető. A kiállítás az örök emberi témákat járja körül, amelyeket Bosch annyira eredeti módon, enigmatikus képi nyelvezettel fogalmazott meg: a jó és a rossz közötti választás, a hit és az igazság kérdései, az emberi vágyak korlátlan megélése és megzabolázásuk, az emberi lét szellemi minőségének kérdése. Noha Bosch rendkívül kivételes kreativitása és a németalföldi festészetre gyakorolt hatása mindig is nyilvánvaló volt, rendkívüli művészetének eredete ma is izgalmas és rejtélyes kérdés.
Boschsal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nemcsak a felsőbb körökben volt népszerű, hanem a kereskedők, a parasztok is nagy érdeklődéssel fogadták a műveit. Mivel a középkori emberek jelentős többsége nem beszélte a latin nyelvet, Bosch latin közmondásokat, bibliai idézeteket festett meg, így az írni-olvasni nem tudó emberek is értő szemlélőivé válhattak a festményeinek.
Habár ma több mint ötszáz év távlatából szemléljük az alkotásait, festményeinek bizonyos részletei továbbra is nyugtalanítóan megfejthetetlennek tűnnek.
Művei megfejtéséhez közelebb visz, ha ismerjük azokat a műalkotásokat és írott forrásokat, amelyek jelentősen befolyásolták képei gondolatiságát és megformálását.
Az Egy zseni látomásai életre kelti Bosch híres oltárképeit, amelyeket eddig csak egyenként lehetett látni, és most is különböző múzeumokban találhatók. Olyan titkok is kiderülnek, amelyeket a kiállításra való készülődés során a modern technológiának köszönhetően fedeztek fel, mint például egy megfestett, de végül lefedett vagy épp utólag a képekre festett figurák történetei.
Bosch több festménye is arról tanúskodik, miként látta a társadalmat, ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket. Különös érdeklődését az emberi természet őszinte ábrázolása iránt olyan, nagy hatású művek képviselik, mint a Bolondok hajója (Párizs, Musée du Louvre), a Kőoperáció (Madrid, Museo Nacional del Prado), A házaló (Rotterdam, Museum Boymans-van Beuningen).
Az egyik leghíresebb triptichonja, Az utolsó ítélet is nagyító alá kerül a filmben.
Fantasztikus közelségből szemlélhetők a festmény apró jelenetei: bűnbe esett egyháziakat felfaló különböző madár- és rovardémonok, válogatott kegyetlenséggel megkínzott parasztok, a sötétségben ólálkodó ember-állat hibridek. De Bosch legnyugtalanítóbb és egyben legismertebb alkotását, a Gyönyörök kertje triptichont (Madrid, Museo Nacional del Prado) is részletesen bemutatják.
Az Egy zseni látomásai – Hieronymus Bosch különös világa a mester halálának ötszázadik évfordulójára Den Boschban rendezett egyéves program megkoronázása. Az európai festészet egyik legnagyobb hatású és legemblematikusabb életművét megalkotó németalföldi mester műveiből összeválogatott műremekeket már csak július 17-ig nézhetik meg az érdeklődők a Szépművészeti Múzeumban.
| Beszámolónkból kiderül, miért ez az elmúlt fél évszázad legvagányabb Bosch-kiállítása. |
Nyitókép: a 2016-os Hieronymus Bosch – Egy zseni látomásai című kiállítás a hollandiai Het Noordbrabants Múzeumban. Fotó: ANP MAG/ANP via AFP/Koen van Weel
