Kiemelte, hogy a kiállított művek között szerepel az egyik legfontosabb magyar nyelvemlék, az 1516-19-ben készült Jordánszky-kódex is. A gótikus, kurzív írással papírra vetett mű tartalmazza az egyik legrégebbi ránk maradt bibliafordítást.
A Hittudományi Főiskola Könyvtárából érkezett a Káldi-féle biblia néhány kéziratos lapja, amelyeket Erdő Péter bíboros egy kötéstáblában talált meg, még esztergomi teológia-tanárként. A kéziratos változaton láthatók Káldi javításai, Pázmány Péternek tulajdonított bejegyzések és egy bécsi nyomdász jelzései. Pázmány Pétertől egy kézzel írott levelet is bemutatnak, melyet a Prímási Levéltárban őriznek.
A kiállításon szerepel egy 12. században írt biblia töredéke, a Főszékesegyházi Könyvtár állományából. Mivel a tatárdúlás, majd a török hódoltság miatt középkori kulturális értékeink túlnyomó része elveszett, ezek a töredékek bizonyítják a korai magyar könyvkultúra létét és színvonalát.
A Főszékesegyházi Könyvtár, a Simor Könyvtár, az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára és a Prímási Levéltár gyűjteményéből rendezett tárlatot a Keresztény Múzeum 16. századi metszetei és falikárpitjai színesítik. A Biblia éve alkalmából kiállított ritkaságokat augusztus 31-ig lehet megtekinteni az esztergomi Szent-Adalbert Központban.
(Múlt-kor/MTI)
