Ősi civilizációk bölcsőjeként, a görög, a buddhista, a hindu és a mohamedán kultúra "csomópontjaként" Pakisztán a régészeti kincsek hatalmas tárháza, ám számos lelőhely esik építkezések, fosztogatások vagy egyszerűen erózió áldozatául.
A legtöbb lelőhelyért a szövetségi kormány felelős, ám a tartományi illetékesek szerint inkább a helyi hatóságoknak kellene gondoskodni a régészeti kincsek épségéről, hiszen ennek sok évtizedes hagyománya van a brit gyarmati időktől kezdve. A kormány tisztviselői azonban azt állítják, hogy a helyi hatóságok megbízhatatlanok.
A szövetségi kormány 380 regisztrált lelőhelyért felel, de Ahmad Hasszan Dani, Pakisztán legismertebb régésze azt mondja, hogy számos más lelőhely nem került a gyarmati idők jegyzékeire, ami azt jelenti, hogy ezek ma semmiféle védelem alatt nem állnak. Továbbá a lelőhelyeknek csupán harmadát tárták fel eddig - mutatott rá a szakember.
A falvak mohamedán lakói az ősrégi mecseteket gondozzák, ám a buddhista és hindu romokat rendszerint kifosztják, és a zsákmány a nemzetközi feketepiacra kerül, de előfordul, hogy a felbecsülhetetlen értékű leleteket építőanyagként hordják el új házakhoz.
Lahore-ban az 1642-ben épült szépséges Shalimar-kert díszes pavilonjaival és szökőkútjaival a nyugalom szigete a forgalmas külvárosban, ám megmaradt falaihoz több mint száz viskót építettek illegálisan, s bár ezeket bontásra ítélték, az önjelölt tulajdonosok egy része nem hajlandó alávetni magát a rendelkezésnek, s azzal fenyegetőzik, hogy tiltakozásul felgyújtja magát. Pedig Lahore erődjét és a Shalimar-kertet az UNESCO 2000-ben veszélyeztetett világörökségi helyszínnek nyilvánította.
(Múlt-kor/MTI)
