A felmérés kimutatta, hogy csak a csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a tengerekbe, és az olyan hétköznapi termékek, mint a szövetanyagok vagy a gépjárműabroncsok miatt pedig akár 30 ezer tonnát meghaladó mennyiség is a tengerekbe, óceánokba szivároghat.
„Sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezeket a vegyszereket hozzáadják a műanyagokhoz, így bekerülnek az ökoszisztémába, beleértve a testünket is. Cselekednünk kell, méghozzá most!” – hívta fel a figyelmet Maria Westerbos, a Műanyagleves Alapítvány alapítója.
Az EA szerint a műanyagadalékok többsége szabályozatlan és nem esett át klinikai teszteken, és akár számos olyan egészségügyi problémával állhatnak kapcsolatban, mint például az elhízás, a termékenységi problémák és a rákos megbetegedések.
„A műanyagok nincsenek benne a periódusos rendszerben, mint a kobalt vagy a réz. Ezek vegyszerek elegyei, melyek közül a legtöbb súlyosan mérgező. Néhány évtized alatt a bolygó minden négyzetcentiméterét beszennyeztük műanyaggal, amelyek egyre fokozódó mennyiségben ömlenek a környezetbe” – hangoztatta Sian Sutherland, a Műanyagbolygó nevű civil szervezet társalapítója.
Az EA a termékek összetételét és a hulladékok hatékony kezelését illetően nagyobb átláthatóságot kér globális szinten.
Az EA az illetékesek számára több javaslatot is tett, például arról, hogy a hulladék mennyiségének csökkentéséért könnyen újrahasznosítható vagy többször fölhasználható anyagokat alkalmazzanak, illetve hogy végezzenek további kutatásokat arról, hogy mikor és hogyan kerülnek a műanyagadalékok a környezetbe és az emberi szervezetbe.
A képen csupaszkopoltyús csigák egy PET-palackon a Földközi-tenger fenekén. Fotó: Biosphoto via AFP/Pasquale Vassallo
