A kiállítási és kulturális központ keleti szárnyában, 17 ezer négyzetméteren kialakított múzeumban a korábbi nyugat-berlini kelet-ázsiai és indiai múzeum egyesítésével létrejött Ázsiai Múzeum kincseiből és az egykori néprajzi múzeum gyűjteményének Európán kívüli térségekből származó részéből állítanak ki válogatást.

A nagyjából húszezer darabból – művészeti alkotásokból és használati tárgyakból, fotókból, filmekből – összeálló tárlat Afrika, Ázsia, Amerika és a csendes-óceáni szigetvilág művészetéről és kultúráiról ad történelmi korszakokon átívelő áttekintést.

Az egykori uralkodói székhely, illetve keletnémet parlament helyén épült Humboldt Forum így a világ távoli vidékeit bemutatva kiegészíti a szomszédságban, a Múzeumsziget negyedben működő öt testvérintézményt, amelyek gyűjtőköre Európa és a Földközi-tenger térsége. Ezzel a német főváros közepén kialakul egy múzeumi negyed, ahol a világ szinte összes népével és az emberiség történelmének csaknem valamennyi korszakával meg lehet ismerkedni.

Azonban a 2020-ban megnyitott Humboldt Forum új kiállítóhelyén nem csupán egy-egy messzi táj kultúráját, művészetét mutatják be, hanem azt is, hogy miként kerültek a kincsek Berlinbe, és milyen viták zajlanak sorsuk alakulásáról. Így például kiállítják a mai Nigéria területén a 19. századi brit gyarmatosításig fennálló Benini Királyságból Európába hurcolt világhírű műremekek, az úgynevezett benini bronzok egy csoportját, és bevezetik a látogatót abba a történetbe is, amelynek következő fejezetében a kincsek egy része hamarosan visszakerül keletkezési helyére, Nigéria délnyugati részére.

Az intézmény így annak az igénynek is igyekszik megfelelni, hogy fórumot biztosítson a kortárs társadalmi kérdések megvitatására, a kultúrák közötti találkozásra és a párbeszéd előmozdítására.

Ez mutatkozik meg a 24 órás megnyitó programjában is. Rendeztek a többi között negyven pódiumbeszélgetést, amelyeken Namíbiától Kanadáig és Venezuelától Japánig egy sor országból vettek részt művészek, szakemberek és tudósok, akik közreműködtek a tárlat kialakításában. Éjszaka a zene veszi át a szavak helyét, koncertek és dj-szettek szerepelnek a programon.

A Humboldt Forum helyén legutóbb az NDK parlamentjét, valamint színházat, vendéglőt, házasságkötő- és hangversenytermet magában foglaló Köztársasági Palota (Palast der Republik) állt, amelyet hosszas viták után és sok kelet-németországi lakos bánatára 2008-ra lebontottak. Előtte több mint 550 évig Brandenburg, majd Poroszország, végül a német császárság uralkodójának székhelye, a berlini városi kastély (Berliner Stadtschloss) állt – a magas talajvíz miatt cölöpökön, a Spree folyó szigetének déli részén.

A Humboldt Forum megteremtéséről a szövetségi parlament rendelkezett egy 2002-es döntésével, amely szerint újjá kell építeni a kastélyt, de nem az eredeti állapotot kell helyreállítani, hanem létre kell hozni egy új intézményt. A 200-szor 120 méteres épület három oldala teljes egészében megörökölte a barokk homlokzatot, de az épület belseje csak a szerkezetében és a belső udvarok egy részében idézi fel az uralkodói székhelyet. A törvényhozás azzal a feltétellel járult hozzá a beruházás finanszírozásához, hogy a rekonstruált elemek – a homlokzatok, a belső udvarok és a kupola – költségeit közadakozással gyűjti össze az intézmény vezetése.

Az állampolgári felajánlásokból 2002 óta 105 millió euró gyűlt össze. A szövetségi államháztartásból további mintegy 570 millió eurót (230 milliárd forint) fordítottak a Humboldt Forumra, amely így a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabályú kulturális építészeti beruházása.

A 2008-ban kiírt tervpályázatot Franco Stella olasz építész nyerte el. Munkája megosztja a hozzáértőket.

Visszatérő kifogás, hogy elképzelései 2008-ban még korszerűek lehettek, de időközben elavult, közhelyes építészeti megoldásoknak számítanak, ezért a Humbolt Forum belülről leginkább egy átlagos irodaházra, legjobb esetben egy biztosítótársaság előkelőnek szánt székhelyére emlékeztet.

Fotó: DPA/dpa Picture-Alliance via AFP/Jörg Carstensen