Petőfi egyetlen regényét 1846-ban, szülei szalkszentmártoni fogadójában írta A hóhér kötele címmel. A történet a Petőfi által fordított külföldi romantikus művek hatását viseli magán, és bár a kortársak szemében sem tartozott a legsikerültebb munkák közé, az egyedüli regényként mégis említésre méltó a költő életművében. A regényben egy hetvenéves aggastyán, Andorlaki Máté mondja el élete történetét. A fiatal Andorlaki szerelmes Rózába, de házasságát megakadályozza a barátjából vetélytárssá lett gazdag Ternyei Boldizsár: szerelem, gyűlölet, bosszú, vérmes fordulatok. A regényt Petőfi az 1845-ös év csalódásainak hatása alatt, az önmagával és a világgal való meghasonlása időszakában írta. Általában ezzel szokták magyarázni a művét jellemző sötét színeket. Margócsy István szerint a regényt hiba lenne ugyanakkor csak egy múló válság eredményének tekinteni, hiszen hasonlóan „szélsőségekre törő műveket” később is írt a költő. Más vélemény szerint a műben okkult, rózsakeresztes szimbolika rejlik. Hamvas Levente Péter Tündérasszony vitriolban – Alkímiai és rózsakeresztes vonatkozások a János vitézben című tanulmányában alkímiai allegóriának tekinti és részletesen elemzi a János vitézt, mellette egyetlen másik, hasonló Petőfi-műként A hóhér kötelét említi, amely alkímiai-rózsakeresztes utalásokat rejt. A regény 1846-ban Pesten jelent meg félbőr kötésben és 155 oldalon, és az első kiadásnak ez a példánya a tulajdonosi pecsét szerint Hartleben Konrád Adolf tulajdona volt.
Az először 1897-ben megjelent Klasszikus Arany Biblia I–II. (Az üdvnek ó- és új-szövetségi történelme rendszeres előadásban I–II., egységes külön kötetekben) volt az első olyan hazai bibliakiadás, amelyet színes képekkel illusztráltak. A Szentírás szövegének elbeszélő átiratát, valamint a Bibliára vonatkozó történelmi és teológiai ismereteket is közlő kötetpár igazi jelentőségét az egész oldalas, színes illusztrációk, Tiziano, Rubens, Raffaello, Leonardo Da Vinci, Rembrandt bibliai eseményeket megjelenítő képeinek reprodukciói adták. A páratlan díszmű rangját tovább emelte, hogy abban a címlap „a legszebb Korvin-Kodexek egyikének hű mása”. Bőr díszkötés, gazdag aranyozás, a címfedél sarkainál veretes, rézből készült, kőberakásos díszek és összesen 126, klasszikus mesterek alkotásai után készült, színes, hártyapapírral védett képtábla teszi ritkasággá a kétkötetes kiadványt.
[gallery columns="2" size="full" ids="367568,367569"]
Szenczi Molnár Albert 1600-tól Herbornban teológiát és filológiát tanult. Többek között itt került kapcsolatba Johann Piscator teológussal és bibliafordítóval, aki nagy hatással volt rá. Ezt követően az ő fejében is megfordult egy magyar nyelvű Biblia kiadásának gondolata. 1608-ban megjelentette a Hanaui Bibliát, ami a Vizsolyi Biblia második, javított kiadása volt és tartalmazta Szenczi Molnár 1607-ben megjelent Zsoltárkönyvét, valamint Kis Katekizmusát. Magyarországon és Németországban is nagyon kedvezően fogadták a művet. A Hanaui Biblia hamar elfogyott, így 1612-ben Szenci Molnár megjelentette az Oppenheimi Bibliát (első ilyen kis méretű Biblia), mely méretnek köszönhetően csökkent a kiadvány ára és könnyen szállítható lett. Jelen kötet az Újtestamentumot és a Szent Davidnac soltari... című zsoltároskönyvet tartalmazza.
Antonio Bonfini (1427/1434?–1502) Mátyás király megbízásából, 1488-ban kezdett bele az eredetileg Rerum Hungaricum decades [A magyar történelem tizedei] című, reneszánsz szellemiségű történelmi munka megírásába, amelynek vezérfonala a Thuróczy-krónika volt. A neves humanista közel egy évtizedig, 1497-ig dolgozott a művön, amely új fejezetet nyitott a magyar történetírásban, és évszázadokra meghatározta a magyar múltról való felfogást. A Rerum először 1543-ban jelent meg nyomtatásban, azonban ez a kiadás csak az első három évtizedet tartalmazta. A teljes szöveg elsőként Zsámboky János (1531–1584) humanista történetíró és filológus gondozásában, 1568-ban, Bázelben került kiadásra. A most felbukkant, 1690-es, kölni kiadású Historia Pannonica című példány mindezen kiegészítéseket is tartalmazza.
Nyitókép: illusztráció Dedek Crescens Lajos / Hock János: Klasszikus Arany Biblia I–II. című művéből
