A Rubik-kocka megjelenésének ötvenedik évfordulóját és feltalálója, Rubik Ernő nyolcvanadik születésnapját ebben az évben a világ számos pontján megünnepelték vagy éppen ünnepelni fogják. A kockákból kirakott óriás mozaikok és installációk, a hatalmas érdeklődéstől övezett speedcubing versenyek és a tudományos konferenciák közül mind komplexitásában, mind exkluzivitásában kiemelkedett a Collegium Hungaricum Wien (CHW) és a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK) által közösen szervezett, 50 Years Of Twists and Turns című eseménysor, amely október 22-én valósult meg Bécsben, Európa egyik vezető iparművészeti és designmúzeuma, a MAK falai között.
A programsorban a Rubik’s Curiosity Cabinets című időszaki kiállítás, egy Rubik Ernővel folytatott pódiumbeszélgetés, egy fiataloknak szóló workshop, egy speedcubing verseny és a kicsiknek szóló Rubik’s Playground egyaránt helyet kapott. A program a nemzetközi nagyközönséget is megszólította, mivel élő streaming formájában bárki részese lehetett. Az esemény kurátora, Halasi Rita Mária, kihangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat a Rubik-kockát nem nosztalgiával közelíti meg és nem pusztán a nyolcvanas évek jelképeként tekint rá, sokkal inkább a kultúra valamennyi területét és szegmensét átható, jelen idejű, élő jelenségként kívánja bemutatni.
Marlies Wirth, a MAK kurátorának köszöntője után Halasi Rita Mária, az esemény kurátora méltatta Rubik Ernő munkásságát. Ezt követően Halasi Rita Mária és dr. Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója beszélgetett Rubik Ernővel. A beszédek és beszélgetések is mind a Rubik-kocka titkát feszegették, azt, hogy miként és milyen tulajdonságaival hódít egy analóg világban született tárgy a digitális, virtualizálódó kultúránkban, és azt is, hogy ez a kis tárgy miként változtatta meg a világot, és nem csak a játékok világát, mivel a kultúra valamennyi szegletében komoly nyomot hagyott.
Rubik Ernő maga is utalt rá, hogy a Kocka egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy egyszerre egyszerű és bonyolult. Egyénileg játszunk vele, de mint jelenség univerzális. A feltaláló szereti azt a megközelítést is, miszerint a Kocka nem is játék (nem annak indult az ő eredeti ötlete sem), hanem műalkotás, műtárgy. A Kocka továbbfejlesztett variációi közül leginkább a Cubemant kedveli, amely egy sokféle módon forgatható szobrocska, de mégis kifejezi azt is, hogy az ember mozgástere mindig korlátozott. Innen talán valóban már csak egy lépés az a meglátás, amelyet híres tudósok és matematikusok is osztanak, hogy a Kocka tulajdonképpen egy világmodell.
Az időszaki kiállítás címe, a Rubik’s Curiosity Cabinets végső soron Rubik Ernő saját univerzumát jelenti, azt, hogy alkotó emberként, a 3D-puzzle-tervezésen keresztül hogyan rendezi el maga körül a világot. A tárlaton bepillantást nyerhetünk a Kocka születésébe és diadalútjába. Megismerkedhetünk a mindmáig forgalomban lévő további, szintén nagyon sikeres, több tízmillió példányban elkelt Rubik Ernő tervezte játékokkal is (Rubik’s Snake és Rubik’s Magic), továbbá bepillanthatunk a feltaláló műhelytitkaiba olyan vázlatokon, prototípusokon és játékokon keresztül, amelyeket a Rubik Stúdió kisebb darabszámban forgalmazott vagy éppen soha nem jutottak el a termék szintjéig. A kiállítás, amelynek kurátora szintén Halasi Rita Mária volt, október 27-ig nyújtott ízelítőt egy felfoghatatlanul gazdag, termékeny és izgalmas életműből.
