Egy interjúban elmondta, kevésbé bürokratikus intézménnyé kívánja alakítani a Balassi Intézetet. Hol tart most ez a folyamat?
A kinevezésemet követően haladéktalanul megkezdtük a Balassi Intézet teljes átvilágítását. A tapasztalatok összegzése zajlik még, ugyanakkor számos párhuzamosságot megszüntettünk a felelősségi körök világos meghatározásával, az adminisztráció egyszerűsítésével egyidejűleg. Természetesen van még teendő, de megtettük az első, legfontosabb lépéseket annak érdekében, hogy a Balassi Intézet hosszú távon egy hatékonyabban működő, a kihívásokra gyorsabban reagáló, kezdeményező intézménnyé váljon.
Azt is világossá tette, habár a külügyi tárca alá tartozik az intézet, szorosan együtt kíván dolgozni korábbi munkaadójával, a Kultúráért Felelős Államtitkársággal. Milyen pozitívumok várhatók a kooperáció eredményeként?
A Balassi Intézet ?köztes? intézmény, amely szerteágazó tevékenységéből adódóan több tárcával működik együtt. A leghatékonyabban csak akkor tudjuk a feladatokat sikeresen ellátni, ha például a kulturális terület meghatározó szereplőivel folyamatos a párbeszéd, időben értesülünk egymás programjairól, és nemcsak megtaláljuk, de generáljuk is a szinergiákat egymás között. Rendszeresen egyeztetünk a kultúráért, valamint az oktatásért felelős államtitkársággal, és szeretnénk visszaépíteni a korábbi években meglazult kapcsolatokat az EMMI kulturális főosztályaival is.
A tudatos együttműködés hozadéka egyértelmű: ennek hiányában az energiák, a kezdeményezések nem hogy nem erősítik egymást, hanem szétforgácsolódnak, magyarán nem állíthatók egy egységes és hatékony kulturális diplomácia szolgálatába.
A nagy kulturális intézményekre is igyekszünk jobban odafigyelni, stratégiai együttműködést kezdeményeztünk többek között a Zeneakadémiával és a Művészetek Palotájával. Előbbinél például a külföldi intézeteinkben fellépési lehetőséget biztosítunk a tehetséges fiatal növendékek számára, de közreműködünk az emblematikus épület építészeti értékei, a nemzetközi rangú koncertközpont, ahogy a nagy tradíciókkal rendelkező felsőoktatási intézmény külföldi népszerűsítésében is. Mindeközben arra számítunk, hogy a Zeneakadémia szakmai javaslatokkal segíti a külföldi magyar intézetek programterveit.
Több intézmény integrálásával jött létre a Balassi Intézet 2007-ben? Minden eddigi feladatot megtart az intézet, vagy várható egyes feladatkörök átadása?
Az egyre szerteágazóbb feladatok miatt az intézet nehézkessé vált. 2007-ben a Külföldi Kulturális Intézetek, a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet, a Márton Áron Szakkollégium és a Magyar Ösztöndíj Bizottság Iroda összevonásával jött létre a mai Balassi Intézet. A külföldi magyar intézetek száma azóta 19-ről 23-ra nőtt, amellyel párhuzamosan lektori hálózatunk is folyamatosan bővült. Új feladatként 2012-ben elindítottuk a Publishing Hungary programot, amelyen keresztül a magyar irodalmat és könyves kultúrát mutatjuk be világszerte, első sorban nemzetközi könyvvásárokon. Az elmúlt években két új nagy ösztöndíjprogram - Campus Hungary és Stipendium Hungaricum Program - elindításában működtünk közre, amelyeknek köszönhetően többek között több mint 9000 hallgató és felsőoktatási munkatárs nyert el ösztöndíjat a világ 92 országába. A Balassi a hungarológia, a magyar nyelv mint idegen nyelv tanításának módszertani központjaként pedig egyebek mellett magyar nyelvi kurzusokat, műfordítói programokat bonyolít, kiadványokat szerkeszt és jelentet meg.
A jövőre nézve időszerű és logikus lenne a nagy nemzetközi ösztöndíjprogramok egységes rendszerbe terelése, így elképzelhető, hogy egyes programok elkerülnek a Balassi Intézettől.
Eddig úgy tűnt, az egyes külföldi intézetek és a nagykövetségek között alig állt fenn kapcsolat. Változhat ez a jövőben?
A nagykövetségek és a külföldi magyar intézetek között természetszerűleg mindig volt munkakapcsolat, intenzitása és minősége azonban gyakran valóban esetleges és személyfüggő volt. A Balassi Intézet KKM?hez kerülése megteremti annak a lehetőségét, hogy a két intézményrendszer erőforrásait ugyanazon cél érdekében hatékonyan lehessen mozgósítani. Az intézeti tevékenységnek szorosan illeszkednie kell a külpolitikai, gazdaságdiplomáciai célkitűzésekhez, a nagykövetségi munkához. A kulturális intézetek szakmai, arculati önállóságának megőrzése ugyanakkor elengedhetetlen, enélkül ugyanis a kulturális diplomácia legfontosabb és leghatékonyabb eszközrendszere csúszhat ki a kezünk közül. A kulturális intézetvezető más eszközökkel, jóval nyitottabb, kezdeményezőbb attitűddel, szerteágazó civil kapcsolatrendszer működtetésével képviseli ugyanazt a nemzeti érdeket, mint a klasszikus diplomata. Magyarország kulturális jelenléte a világban jelenleg jóval meghaladja gazdasági erejét, ezért a kulturális diplomácia különösen hatékony eszköze a nemzeti érdekérvényesítésnek.
Az utóbbi években a Balassi Intézet megjelent a külföldi könyvvásárokon, és a külföldi és magyar hallgatók is egyre többször hallhatnak Balassi Bálintról. Milyen részt kíván venni a diákság és az írók életében az intézet a jövőben?
Balog Zoltán miniszter döntésének köszönhetően a Publishing Hungary program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ebben az évben is folytatódik. Ennek köszönhetően Taipei és Lipcse után reményeink szerint a bécsi, frankfurti, varsói és marosvásárhelyi könyvvásárokon is részt tudunk venni, októberben pedig Magyarország lesz a göteborgi könyves szemle díszvendége. A díszvendégség egyébként nemcsak magyar szépirodalmi és tényirodalmi művek, nemcsak magyar szerzők, de a széles értelemben vett magyar kultúra bemutatkozását is lehetővé teszi. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján ugyanakkor úgy vélem, hogy a jövőben kevesebb könyvvásári részvételt és legfeljebb két - három díszvendégséget érdemes és ésszerű elvállalnunk, különben oly mértékben szétaprózódnak a források és a figyelem, hogy az a szakmai programok minőségének rovására mehet. Folytatjuk egyébként a sikeresnek bizonyult Fellowship programunkat is, amelynek keretében célzottan külföldi kiadókat hívunk meg Budapestre, lehetőséget biztosítva számukra arra, hogy magyar kiadókkal, szerzőkkel közvetlen szakmai kapcsolatokat építsenek ki. A tavalyi év mérlegéből kiindulva az ezévi találkozó nyomán újabb magyar szerzők, újabb kötetek külföldi megjelenése várható.
Készülnek-e új intézetek megnyitására?
Még tavaly kormányhatározat született három további intézet létesítéséről. Jelenleg intenzív egyeztetések zajlanak a fogadó országokkal. Ezzel párhuzamosan kiemelt célunk annak az oktatási és kulturális szakdiplomata hálózatnak az erősítése, újrasúlyozása és esetleges bővítése, amelynek jogi, szakmafelügyeleti és finanszírozási háttere jelenleg rendezetlen. Egy agilis, a fogadó ország kulturális életét jól ismerő, kiterjedt kapcsolatrendszerrel bíró szakdiplomata a szükséges feltételek biztosítása mellett a nagykövetséggel együttműködve eredményesen tudja közvetíteni Magyarország kulturális értékeit, különösen ott, ahol nincs intézetünk. Jelenleg a 23 külföldi magyar intézet mellett Madridban, Tel-Avivban és Sanghajban dolgoznak szakdiplomatáink.
További kiaknázatlan lehetőségeket látunk a lektori hálózat bővítésében. Elképzeléseink szerint a jövőben a vendégoktató tanárok klasszikus értelemben vett oktatási, tudományos feladataik egyre jobban kiegészülnek magyar kulturális programok szervezésével. Ehhez a források rendelkezésre állnak.
A változásokhoz nyilván megfelelő pénzügyi alapokra van szükség. Változik a Balassi Intézet finanszírozása?
Világosan látszik, hogy hosszú távon meg kell változtatni azt az egészségtelen költségvetési arányt, amely a fenntartási költséget és a programok finanszírozását jellemzi. Távolról sem ideális állapot, hogy az elsősorban kulturális programok megvalósítására hívatott intézetek a forrásaik java részét fenntartásra költik. Érdemben ezen az aszimmetrikus szerkezeten ebben az évben még biztosan nem tudunk változtatni, jó jel ugyanakkor, hogy a külföldi intézeti programokhoz a tavalyival összevetve százalékosan jóval több forrást tudunk rendelni.
