Várjátékok Nagyvázsonyban

A Veszprémi Petőfi Színház népszerű színészéről már szinte mindenki tudja, hogy néhány fellépéstől eltekintve a nagyvázsonyi Kinizsi várban ?nyaral?. Több mint húsz éve ő rendezi és játékmesterként vezeti a július 1-jétől egész nyáron át zajló nagyvázsonyi reneszánszkori várjátékokat. ?Szívem csücske Nagyvázsony, nem is lehetne nyár nélküle. Az idei szezonra is összeállt a csapat, örömömre helyi ifjoncokból, akiket több hete tanítunk vívni, harcolni, hogy július 1-étől mindennap két alkalommal elkápráztassák a közönséget. A várjátékokon Balassi-verseket hallhat a közönség, és Parrag Ákos, a Nemzeti Vágtán is sikeres lovas bemutatóját is láthatják majd az érdeklődők? ? fogalmazott a Petőfi-díjas színész.

Mit jelent számodra, hogy huszonegy éve rendezed a nagyvázsonyi várjátékokat?

Eleinte színészként, a Veszprémi Petőfi Színház tagjaként Mátyás királyként szerepeltem Nagyvázsonyban, még a kastélyparkban rendezett nagyszabású eseményen. A több száz szereplős gárdával, huszárokkal megrendezett nagyvázsonyi lovas játékok megszűnése után alakult ki a Kinizsi várban az önálló várjáték, ekkor kerültem kapcsolatba a várral. Ma már elmondhatom, hogy nagyon jó, baráti a kapcsolat Mekler Norberttel, a vár kapitányával, akivel tervezgetjük, szervezzük a korhű bemutatókat.

Minden év mást hozott. Mindig törekedtem arra, hogy történelmet, kultúrát és játékot vigyünk az előadásba. Sok évig udvari bolondként fogtam át az eseményt, most inkább játékmester volnék. Azt tapasztaltam, hogy régebben még sokkal aktívabban vettek részt az előadáson a fiatalok. Két hete tanítjuk vívni az ifjoncokat Parrag Ákossal, aki évek óta oszlopos tagja a csapatnak. Ákos komoly sikereket ért el a Nemzeti Vágtán Nagyvázsony színeiben, a várjátékokban nagy közönségsikerrel szerepel évek óta. Vele együtt tanítjuk az új csapatot. Nehéz egy várjátékos nemzettséget kinevelni, előadásról előadásra kell újat adni és fel kell a lelket tunningolni, egyik előadásról a másikra. A lovas játékot is újból, újult erővel kell előadni, csakúgy, mint a prózát. Ezt formázzuk, alakítjuk hetek óta.

Kik játszanak a reneszánszkori várjátékokon? Milyen programra számítson a néző?

Két hete gyakorlunk már, örömömre az új gárdába hat új lovagot választottak ki a helybeliek közül. Ismét nagyvázsonyi és környéki bajvívóink vannak. Jómagam játékmesterként, ceremóniamesterként adok keretet a csaknem háromnegyedórás előadásnak. A várjáték tulajdonképpen rendhagyó történelem óra verssel, bajvívással. A tavalyi sikerek alapján a gyerekeknek ? sőt a felnőtteknek is ? interaktív játékot és az előadás után csatacsillag-dobást, íjászkodást is szervezünk. A tavalyi program a vár legendáival, történetével bővült ki. Jómagam verselek, Balassi Bálint Katona énekét és Tóth Árpád Holdkóros apród történetét adom elő.

Korhű ruhákban korabeli fegyverbemutató is szerepel a várjátékokon. Melyek ezek?

Bemutatjuk a pallost, azaz a kétkezes kardot, amely Kinizsi sírjában is megtalálható volt. Láthatnak csatacsillagot, hajító bárdot, lándzsát, dárdát, azaz kelevézt és legutolsóként a szablyát, amelyet őseink honosítottak meg hazánkban. A nézők körében a legnépszerűbb természetesen az íjászat, amelyet bárki kipróbálhat az előadás után.

Hol láthatunk a közeljövőben szerepelni?

A Múzeumok Éjszakáján, június 25-én a nagyvázsonyi Néprajzi Múzeumban egy verses operett-előadásra kértek fel, ahol Szabó Lőrinc és József Attila versein kívül a Mosogatórongy című góbéságot is elregélem majd. Ez utóbbi Széllyes Sándor irománya, amolyan székely viccelődés. A Néprajzi Múzeum udvarán ezt követően harmonikás est, dalolás veszi majd kezdetét.

A nyarat alapvetően Nagyvázsonyban töltöm, hisz mindennap kétszer lesz várjátékunk, néhányszor utazom csak el, a szarvasi víziszínpadon, Balatofüreden és a tihanyi Bujtor Sándor Színházban játszom majd egy-egy alkalommal a Család ellen nincs orvosság című darabban.

Alapvetően a nyár a Balaton-felvidéken, a legerősebb vitéz, Kinizsi várában telik majd, ahol már a húsz éve általam ültetett szőlő befutotta a kápolna oldalát.

Tibenszky Moni Lisa