A tárlatot bemutató sajtóreggelin Vizi Kata, a Modem ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a gyűjteményezés nem csupán műtárgyak halmozása, hanem nemzeti emlékezetképzés és identitásformálás is egyben. Mint mondta: „Egy művészeti gyűjtemény mindig az adott korszak kulturális, társadalmi és esztétikai önértésének tükre. Ezért különösen fontos, hogyan és mit gyűjtenek ma a magyar múzeumok – és mit mondanak ezek rólunk, a közelmúltunkról, jelenünkről.”
Külön köszönetet mondott a vidéki múzeumoknak a bizalomért, hogy megosztották gyűjteményeik darabjait. Hangsúlyozta, hogy a debreceni Modem – fiatal intézményként – „kistestvérként” néz fel a nagy múltú múzeumokra, és rendkívüli megtiszteltetés a tereiben köszönteni azokat.
Don Tamás, a Modem vezető kurátora felidézte, hogy a kiállítás víziója 2021-ben született meg. „Nem volt az elmúlt 35 évben ilyen jellegű kiállítás Magyarországon. Nagy dolog, hogy ez itt Debrecenben valósulhatott meg.” A kurátor hangsúlyozta a műtárgyak demokratikus kiválasztásának fontosságát: a kiállításra felkért múzeumok önállóan határozhatták meg, mely alkotások képviseljék őket, médiumtól függetlenül. Így állt össze a több mint 150 műtárgyból álló válogatás, amely 21 vidéki intézmény 35 évnyi gyűjteményezési munkáját mutatja be.
Ács Bálint társkurátor kiemelte, hogy ez a kiállítás nemcsak a látogatóknak, hanem a részt vevő múzeumok számára is különleges: „A magyar muzeológia történetében kevés olyan példa van, ahol ennyi intézmény, ennyi műtárgyegyüttessel volt jelen egy kiállításban. A legtöbb intézménynek ez lehetőséget adott arra, hogy újra átgondolja, milyen értékeket őriz a gyűjteményében – olyan műveket is felfedezhettek, amelyek eddig háttérbe szorultak.”
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan katalógus is készül, amely a magyar vidéki intézményrendszer múltját, jelenét és jövőjét mutatja be, szerzői többek között Veress Dániel történész, művészettörténész, Gréczi Emőke művészetszociológus, Ács Bálint doktorandusz. Filler Máté képzőművész a katalógusban szereplő tanulmányokhoz készített animációkat, melyek láthatóak a kiállításban. A kiadvány a nyár végén jelenik meg.
Benczúr Emese képzőművész személyes történetét osztotta meg arról, milyen fontos mérföldkő volt számára, amikor egy múzeum először vásárolta meg művét. Mint elmondta, a Ma sem voltam strandon című festménye volt az első gyűjteménybe került munkája, ami komoly elismerést és motivációt jelentett számára a további alkotómunkához. A mostani kiállításon szereplő műve a Try to see the world through címet viseli, amelyet az 1999-es Velencei Biennálén is bemutattak. Az alkotás átméretezett változata hosszú idő után újra látható.
A megnyitón Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a megnyitón azt mondta, mérföldkőhöz érkezett a Modem, amely az elmúlt évtizedekben rengeteget tett azért, hogy a kortárs képzőművészet megjelenjen Debrecenben, de most fordul elő először, hogy nem saját tárlatot mutatnak be, hanem vendégül látnak több mint 20 múzeumot, felsorakoztatva Magyarország teljes vidéki múzeumi skáláját.
Kiemelte: a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének (MVMSZ) égisze alatt, a korábbi nagy sikerű magyar géniusz program egyfajta kortárs folytatásaként jelent meg ez a tárlat Debrecenben. Aki ellátogat Debrecenbe, az ország összes jelentős kortárs gyűjteményéből láthat válogatást egy helyen, de a több mint ezernégyszáz négyzetméteren látható tárlat a gyűjteményes szakmát is bemutatja az 1989. évtől kezdve egészen napjainkig – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a kiállított művek bőven részei nemcsak a magyar, hanem az európai kultúrának is. Vincze Máté elismeréssel szólt a kezdeményezésről, aminek eredményeként rendkívül színes, gazdag gyűjtemény jött össze, amely augusztus 24-ig tekinthető meg.
Barcsa Lajos alpolgármester arról beszélt, hogy a gazdasági fejlődés és a kulturális élet színvonalának emelkedése kéz a kézben jár. Hozzátette: ez a kiállítás nemcsak műtárgyakat mutat be, hanem valódi párbeszédet indít a vidéki múzeumok szerepéről, a helyi identitásról, a gyűjtemények alakulásáról, a közös kulturális emlékezetről.
Vizi Kata, a Modem igazgatója is az együttműködés fontosságát emelte ki, jelezve: a Modem az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a különböző kulturális, muzeális vagy oktatási intézményekkel való együttműködésre. A mostani tárlat ennek a szemléletnek a kicsúcsosodása: az El nem mesélt történetek című kiállítás vidéki múzeumok képzőművészeti gyűjteményein keresztül igyekszik bemutatni, hogy az 1989 és 2024 közötti időszakban milyen értékekkel gyarapodtak a Budapesten kívüli intézmények – fűzte hozzá.
Cservenyák László, a 140 Kárpát-medencei magyar múzeumot tömörítő MVMSZ alelnöke jelezte: több mint 50 millió műtárgy van a magyar múzeumokban, és ennek az állománynak a 80 százaléka a vidéki múzeumokban található, köztük komoly képzőművészeti alkotások. A debreceni kiállítás azt mutatja be, milyen jelentős művészek alkotnak ma Magyarországon, milyen sokszínűség, változatosság jellemzi a kortárs képzőművészetet – tette hozzá.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
