Nagy István, a kiállítás kurátora a megnyitón elmondta, hogy az egyiptomiak g
ondoskodni akartak mind a test, mind a lélek túlvilági fennmaradásáról. Az előbbit szolgálta a mumifikálás, míg az utóbbit a holtak birodalmában való megjelenés mítosza. A köznépnek ugyan nem volt lehetősége a drága szertartásra, ám testüket megőrizhette a száraz sivatag homokja. Az előkelők viszont már az i.e. 15. századtól fejlett mumifikálás segítségével őrizhették meg földi maradványaikat a túlvilág számára.
A holtak birodalmába kerülést hitük szerint megelőzte Ozirisznek, a holtak birodalma istenkirályának bíráskodása, csak az ő engedélyével lehetett belépni a túlvilágra. A kiállítás tárlóin ezeknek az állomásoknak a gazdag illusztrációit mutatják be a Halottak Könyvéből, számtalan terrakottából, bronzból illetve kőből készült szobrocska mutatja be az óegyiptomiak halotti kultuszát. Több szobor és kép tanúskodik arról is, hogy az egyiptomiaknak a túlvilágban is dolgozniuk kellett. Az előkelők temetkezési helyein ezért szolgáikat ábrázoló "kisplasztikákat", úgynevezett saubatikat helyeztek el, hogy helyettük dolgozzanak, ha szükséges.
Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese köszöntőjében elmondta, hogy a múzeum 2006-ban ünnepelte megnyitásának 100. évfordulóját, s akkor döntötték el, hogy a gyűjteményből olyan tematikus anyagokat állítanak össze, amelyeket be tudnak mutatni a vidéki múzeumokban is. Ennek a törekvésnek az egyik állomása a békéscsabai kiállítás, amely sorban már a hetedik.
Domokos László, a fenntartó megyei önkormányzat elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a közelmúltban felújított Munkács múzeum teljesítette a várakozásokat, hiszen elnyerte 2007-ben az Év múzeuma, majd pedig a Vendégbarát múzeum címet. Tavaly a tatárjárásról szóló kiállításukat például majdnem 20 ezren látták.
A mostani kiállítást május 24-ig tekintetik meg az érdeklődők.
