A film középpontjában Irén áll, akin keresztül megismerhetjük az emberi akarat erejét. Mit lehet elárulni róla még a film bemutatója előtt?
Nagyon szépen megírt női karakter az övé, ami a könyvből is egyből kiderült. Örvendeztem is a kolléganőimnek, ők pedig egyből értették, mire gondolok.
Ritka ugyanis az olyan női szerep, amelyet annyira kidolgoznak, mint egy férfiét.
Szász Attila és Köbli Norbert forgatókönyvíró nagyon ért ehhez, elég csak a Félvilág című alkotásra gondolni.
Ez a film tehát a nő személyes története, ahol bár fontos a férfihez fűződő viszonya, Irén életének középpontjában a lánya áll. Illetve az, hogy ez a nő miként tudja túlélni a tábort, ha túl tudja élni, és milyen döntéseket hoz meg mindeközben a szerelemmel, valamint a többi nővel kapcsolatban, és hogyan változik meg mindez. A film fejlődéstörténet is, hiszen az, amilyen ő a munkatábor előtt volt, nem biztos, hogy működhet ezek között a zord körülmények között. Nem biztos, hogy mindenkinek segítenie kell akár az élete árán is, ha haza akar jutni vagy túl akarja élni a borzalmakat.
Hogyan lehetett felkészülni egy ilyen filmszerepre?
Természetesen olvastam történeteket a korból és a könyvet is forgattam, az olvasmányélményeken túl azonban volt ennek a felkészülésnek egy igen komoly fizikai része is. Mivel a munkatáborban éheznek az emberek, fogyni akartam én is, ami igen nehéz volt, hiszen január első napján derült ki, hogy kiválasztottak, februárban pedig már forgattunk is. Bár Attila mondta, hogy erre nincs szükség, meggyőztem róla, hogy a kamera szélesít. Ez adott aztán nekem egyfajta fegyelmet a forgatás idejére és segített a belső átalakulásban, hogy komolyan elhiggyem, hol vagyok. Azzal is foglalkoznom kellett, milyen, amikor egy anyától elszakítják a kislányát. Nekem ugyanis még nincs gyermekem, tudtam viszont, hogy az érzés átélése a karakter kulcsa lesz. Sokszor nyúltunk aztán vissza ehhez az érzéshez, Szász Attila is többször emlékeztetett a forgatáson, hogy ?Tudod, Norina!? Tehát nem is a karakter, hanem a szerepet eljátszó lány volt az, akit felemlegetett. Segített az is, hogy az előbb említett Fehérvári Norinával a forgatás elején vettük fel a jeleneteket, és annyira csodálatosan játszott, hogy azt éreztem: elkezdtünk kötődni egymáshoz. Valahogy a gyászhoz hasonlítható ez az érzés, még akkor is, ha Irén saját lánya nem is halt meg. Már-már túl jól is sikerültek ezek a jelenetek, mert Norinát látva azóta is meghatódom.
Csányi Sándor a sajtó számára nyitott forgatási napon azt mondta Szász Attiláról: az, ahogyan összefogja az egész stábot és ösztönzi őket, a nagy filmes rendezőkhöz teszi hasonlóvá őt. Te mit gondolsz a munkájáról?
Nagyon szeretem a filmjeit, nagyon szerettem volna együtt dolgozni vele, bár nem tudtam, hogy éri el a színészekkel azt, amit viszontlátok a vásznon. Azonban már a próbákon is éreztem, hogy ő az a rendező, aki hagyja a színészeket dolgozni, hagyja, hogy meglepjem. Fontos, hogy egy rendező bízzon bennem, alkotótársnak tekintsen, és ha megkapom ezt a bizalmat, én is jobban tudok teljesíteni, szárnyalni, érzékenyebb tudok maradni.
Volt már néhány próbálkozásod a filmezéssel: a Tizennyolc éven felüliek című filmnek mindössze egyszer vetítette a televízió, azt is éjszaka, Mundruczó Kornél kivágott a Fehér Istenből, mert ügyetlenek voltak mögötted a statiszták. Majd kaptál Pálfi Györgytől egy sms-t, hogy szerepet kapsz a Szabadesés című szkeccsfilmben. Miként élted meg ezeket a történéseket?
Én magam nem nevezném próbálkozásoknak ezeket a filmeket, de értem, hogy mire gondolsz. Nagyon tudtam értékelni ezeket a lehetőségeket, hiszen sok pályatársam egyáltalán nem forgathat, pedig kiváló színészek vannak köztük. Köbli Norbert például a Szabadesés című filmben figyelt fel rám, és Attila is ott látott. Az Örök tél óriási lehetőség a számomra, hiszen ez a film Irén története. Megkaptam Szász Attilától azt a bizalmat, hogy ezt a főszerepet én játszhassam el. Amellett, hogy nagyon nagy élmény volt együtt dolgozni velük, bízom benne, hogy ez kinyithat további kapukat a színház és a film világában is.
Az interjú első része EZEN A LINKEN olvasható el.
Takács Erzsébet
