A francia-angol kapcsolatok nem voltak mindig a maihoz hasonlóan szívélyesek: a százéves háború (1337-1453) idején a britek szerint már az is árulásnak minősült, ha valaki baguette-et evett reggelire - tudhatjuk meg a tárlat bevezető anyagából. A végtelen háborúk során lépett fel Szent Johanna is, és a királyok kölcsönösen arról álmodtak, hogy hatalmukat kiterjesztik a Csatorna túloldalára.
A nemrég megnyílt, és 2008. április 6-ig látogatható, The Chronicles of Froissart: from conflict to co-operation (Froissart krónikája: a konfliktustól az együttműködésig) című tárlaton Európa legszebb XIV-XV. századi kéziratai kelnek életre, amelyeket ez alkalomból kapott kölcsön és digitalizált a könyvtár.
A kiállítás középpontjában Froissart krónikája áll, amelyet 1356 és 1400 között Jehan (John) Froissart vetett papírra, és a mai napig a késő középkori francia irodalom egyik legjelesebb darabjaként tartják számon. Az 1410-14 között, Párizsban készített kéziratot Sir John Arundell az 1415-ös agincourti csata után vitte Angliába.
Jean Froissart (Valenciennes, 1337-1404 után) francia krónikás egy gazdag kereskedőcsalád sarja volt. Fiatalon Angliába utazott, ahol III. Edward király francia származású felesége volt a pártfogója. Királyi titkárként beutazta Skóciát, Franciaországot, Itáliát, eközben anyagot gyűjtött krónikájához. 1369-ben, az angol királyné halála után tért vissza szülővárosába. Először kereskedelemmel próbálkozott, sikertelenül, később pappá szentelték.
Brüsszelben Luxemburgi Vencel brabanti herceg udvarában tartózkodott, majd 1384-ben Guy de Blois házi lelkésze lett. Elnyerte Chimay városának kanonoki jövedelmét, ezután ismét utazásokra indult Flandriában és Franciaországban. 1394-ben visszatért Angliába, ahol II. Richárd fogadta. Nem sokáig időzött itt, visszatért Hainaut tartományba, és folytatta a krónikaírást, amelyet az 1400-as év eseményeivel fejezett be.
A Lancashire-i Stonyhurst College tulajdonában lévő kódex mellett hat másik, igen értékes, korábban csupán a kutatók számára elérhető kéziratot is digitalizáltak. A látogatók egy különleges oktatóprogram segítségével léphetnek be a krónika világába: a Sheffieldi Egyetem részvételével megvalósult interaktív bemutatóban személyes történetek és térképek teszik élővé a nagyfelbontású lapokat.
A látogatók egy részét persze minden bizonnyal sokkal jobban leköti majd a Foglald el a kastélyt! című interaktív számítógépes játék, amely mellett az idősebbek speciális páncélokba öltözve, virtuális fegyverekkel vívhatják meg saját háborújukat.
A tárlat szervezői szerint az, hogy a francia, belga és angol könyvtárak ilyen jeles módon tudtak együttműködni, azt jelzi, hogy végre sikerült feldolgozni a hosszan tartó konfliktus emlékét.
