Életre kelteni a rajzot

A Salamon király kalandjai című magyar-izraeli rajzfilm animációs rendezője vagy, ugyanakkor még látható a mozikban a Lengemesék, melyet viszont te rendeztél. Mi a különbség a rendező és az animációs rendező pozíciója között?

Ezt úgy tudom a legjobban érzékeltetni, ha egy úgymond ?natúr? filmhez hasonlítom az animációt, amelynek készítése során a rendező instruálja a színészeket. Elmondja, hogyan képzeli el az adott jelenetet, mik az elvárásai a játékukkal kapcsolatosan, illetve, hogy szerinte milyen érzelmeket kellene kifejezniük. Az animációs rendező is hasonló pozíciót tölt be, hiszen mondhatni, az animátorok a rajzfilm színészei - elvégre ők keltik életre a figurákat. És akárcsak színész, nagyon sokféle animátor van: van, aki az akciós, van, aki a szituációs jeleneteket tudja jól megoldani. És az animátornak hasonlóan nagy kihívás megoldani egy jelenetet, mint egy színésznek: neki is át kell élnie azokat az érzelmeket, melyeket a karakternek, mert csak így tudja hitelesen életre kelteni. Szóval ez nem csak annyi, hogy egy bizonyos mozdulatsort meg kell jeleníteni és figyelni kell a fizika törvényeinek betartására: az még csak azt jelenti, hogy az animátor átment az első vizsgán. A másodlagos dolog ugyanis a színészi játék, ami még nehezebb. Nem csupán lerajzolni kell a karaktereket, hanem elképzelni őket teljes valójukban, hogy valóban életre keljenek.

Ebben egy animációs rendező egyértelműen járatos.

Igen, hiszen nemcsak azt tudja elmondani, ha nem jó valami, hanem azt is, mit kell tenni annak érdekében, hogy jó legyen. Pontosan el tudja magyarázni, meg tudja mutatni, min változtasson az animátor. Sok film esetén persze nincs külön animációs rendező, ám ha a rendezőnek nincs animátori múltja, akkor csak annyit tud mondani: nem így szeretném, hanem másképpen. Ez pedig nem olyan egyértelmű üzenet, mint mikor pontosan megmutatja az ember, mi az elképzelése. Nos, erre jó az animációs rendező, aki azonnal látja, mit kell csinálni a karakterrel.

Ahogy már említettem, a Salamon király kalandjai magyar-izraeli koprodukcióban készült. Miképpen zajlott a közös munka Albert Hanan Kaminski rendezővel?

Hanan és én a kilencvenes évek közepe óta ismerjük egymást, többször is dolgoztunk már együtt - és így van ezzel a magyar stáb jó része. Szóval nagyon könnyen megértettük egymást, nem volt semmilyen nehézség. Persze ott volt a távolság, de amikor tudott, Hanan leutazott hozzánk, hogy személyesen is tudjunk egyeztetni. Számára megnyugvást jelentett, hogy ismer minket és a képességeinket, úgyhogy a nehezebb része neki is az volt, amely nekünk: az izraeli stábbal való munka.

Miért?

Az izraeli stábot erre a filmre verbuválták össze. Ott nincs akkora múltja az animációs filmkészítésnek, mint nálunk, nincsenek nagy stúdiók sem, úgyhogy erre a produkcióra jött össze az ottani stáb. Igaz, hogy Hanan többjüket is ismerte és voltak köztük diákjai is, akiket tanított a főiskolán, de azért fontos volt az a megnyugtató tény, hogy vannak a csapatban, akik már készítettek egészestés rajzfilmet. Így lettünk működőképesek. Persze furcsának tűnhet, hogy egy egészestés rajfilm két egymástól távoli stúdióban készül, hiszen nem nagyon szokott ilyesmi előfordulni, de a Salamon király kalandjai így valósult meg. Gyakorlatilag kettévágtuk a filmet.

Kettévágtátok? Vagyis?

Ezen azt értem, hogy amikor a gyártási munkafázisokhoz értünk (animálás, rajzolás, kifestés), a 40 szekvenciára bontott filmet elosztottuk: húszat mi csináltunk, húszat pedig ők. Na, itt jelentkeztek a nehézségek, hiszen össze kellett hangolnunk a munkát, hogy ugyanolyan minőségű legyen mindkét csapat teljesítménye.

Ez a kettévágás ? neked mint animációs rendezőnek ? mennyiben nehezítette meg a munkád?

Itthon az összes animátort ismertem, tudtam, kinek milyen a stílusa, mit tud megvalósítani, tehát tisztában voltam vele, mely karaktert, illetve jelenetet kire osszam. A külföldi stáb munkája esetén azonban ebbe nem volt beleszólásom. Csupán megkaptam a kész jeleneteket és akkor, ha valami nem stimmelt, megírtam, milyen javításokra lenne szükség. Úgyhogy ez megnehezítette a dolgom, de mindannyian nagyon igyekeztünk, hogy a lehető legjobb munka szülessen, még úgy is, hogy a stáb egyik része itt van, a másik pedig a világ egy tőlünk nagyon távol eső részén.

És sikerrel jártatok, hiszen a Salamon király kalandjai nagyon szépen megrajzolt, egyedi rajzfilm, mely kilóg a mai animációk sorából, hiszen sokkal részletgazdagabb, mint mondjuk a Madagaszkár. Miképpen dőlt el, milyen lesz a ?kinézete??

Mikor elkészült a forgatókönyv, elkezdtük találgatni, milyen legyen a stílusa. Hanan nem tudta pontosan, milyen képi világot szeretne teremteni, de voltak fontos elképzelései: például az, hogy nem amerikai, hanem európai rajzfilmet szeretne csinálni és azt akarja, hogy semmiképp se olyan legyen, mint egy Disney-mese. Mi pedig, akik a látványvilágon dolgoztunk, mindannyian előrukkoltunk az ötleteinkkel, aztán Hanan döntött. Az egyik izraeli stábtag tervét választotta, ami teljesen érthető volt, hiszen én például teljesen más tervet készítettem, mint amilyenre ő gondolt. Egészen más világot képzeltem el, mert nekem elsőre nem jött át, mennyire humoros ez a rajzfilm.

A képi világhoz kapcsolódva: Salamon figurája igencsak kiemelkedik a többi közül.

Ez furcsának tűnhet, de a jót a legnehezebb megrajzolni ? vagyis mondjuk a királyfit vagy a királylányt. Sokkal könnyebb dolga van az embernek, ha egy groteszk figurát kell megrajzolnia, mert, ha kiemel valamilyen jellemzőt, máris kész. Ez azonban nem megy olyan könnyen, ha a legfontosabb szereplőről van szó. Ugyanis, ha megnövelem az orra méretét, akkor csúnya lesz, viszont, ha mindene arányos, akkor meg semmilyen. Épp így járt szegény Salamon is. Nagyon jó figurákat tervezett az izraeli grafikus, ugyanakkor Salamon teljesen sematikus lett. Cseppet sem volt olyan, mint egy főszereplő, úgyhogy Hanan megkért minket is, hogy próbáljunk meg segíteni. Ez sem volt egyszerű feladat, mert más stílusát kellett utánozni, de szerencsére végül megszületett Salamon is. Így kerültem bele a figuratervezésbe, mert én rajzoltam meg Salamon végleges karakterét. Többen mondják, hogy látszik is, mennyire más Salamon, mint a többi karakter. Na, ez ezért van.

Még a digitális technológia uralma mellett is van szerepe a papírnak egy rajzfilm tervezése, készítése során?

A kezdetek kezdetén persze. Az ember előkap egy papírt, hogy készítsen egy-két skiccet, de egyébként manapság már digitális táblára rajzolunk. És nagyon sokan vannak, akik már a vázlatokat sem papírra készítik. Nálam azért kezdetben minden papíron megy, de csak, mert jobban szeretem.

Szóval szinte minden számítógépen készül.

Nagyjából igen. Na, jó, a storyboard első, nagyon vázlatos verziója nem. Az általában papíron: az ember csinál egy skiccet és gyorsan rajzol egy-két beállítást, szinte pálcikafigurákkal. De persze van, aki rögtön a gépen csinálja ezt is. Én viszont ebben az esetben ragaszkodom a papírhoz. De igazából már ezen a táblán is ugyanúgy lehet rajzolni, mintha papír lenne, csak az érzés más. Olyan ez, mint az olvasás: teljesen más érzés megfogni és fellapozni egy könyvet, megszagolni a lapjait, mint egy táblagépen olvasni. De manapság már szinte minden számítógépen megy? Ha mondjuk öt vagy tíz évvel ezelőtt készítettük volna a Salamon király kalandjait, akkor egész más lett volna a folyamat. Akkor még rendesen zörgették itt az animátorok a papírt?

Már most, a bemutató előtt is sokan írnak és beszélnek a Salamon király kalandjairól, hiszen már a trailerből is kitűnik, hogy rendkívül színvonalas produkció. Nyilván a legjobb tudásotok szerint készítettétek, mégis: sejtettétek, hogy ilyen jól fog sikerülni és ennyire várják majd az emberek?

Igazából én ebbe bele sem gondoltam, de azt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta ritkán jönnek ki egészestés rajzfilmek. Nem is igen támogatták az ilyen jellegű munkákat, de az új támogatási rendszer sokkal nyitottabb rájuk. Ez az oka annak, hogy zöld utat kapott a Salamon király kalandjai. Hanan egyébként már több mint tíz éve tervezte ezt a filmet, régebben le is gyártatott hozzá egy pilotot itt Magyarországon, de az azért nem olyan volt, mint ez. Úgyhogy mikor felállt ez az új finanszírozói rendszer nálunk, a producer, Temple Réka javasolta, hogy adjuk be a forgatókönyvet, amely aztán zöld utat kapott. Ugyanakkor szükség volt a módosítására, amiben Böszörményi Gyula segített - nagyot dobott a forgatókönyvön az ő munkája. Mi, a többiek pedig valóban a legjobb tudásunk szerint készítettük ezt a rajzfilmet.

A Salamon király kalandjai szeptember 28-ától látható a hazai mozikban.

Tóth Eszter

Nyitókép: jelenet a Salamon király kalandjaiból.