Kiemelte: a jogharmonizáció jegyében átalakított hazai szabályozás a módosítással alkalmazkodik a lineáris és a nem lineáris tartalomszolgáltatás közötti határok elmosódásához, emellett célja az ágazat versenyképeségének javítása és a mélyreható átalakulás hatékony kezelése is.
Utalt arra: az eredeti dokumentum elfogadásakor nem is létező trendek bontakoztak ki azóta az ágazatban, ehhez kellett igazítani a szabályozást, csökkentve egyben a bürokratikus terheket és olyan új finanszírozási formákat nyitva meg, mint a kitakaró reklámozás.
Az NMHH szervezeti átalakulásai között említette, hogy a Nemzeti Filmintézet vette át a televíziós filmkollégium és mecenatúraprogram helyét, így ezek a feladatok törvényileg elkerültek a hatóságtól, akárcsak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, amely a kormány véleményező-javaslattevő testületévé vált.
A korábbi évekhez képest javulást mutat a gyűlöletbeszéddel és az emberi méltósággal kapcsolatos eljárások száma − jegyezte meg az elnök. Elmondta, tavaly 18 ilyen vizsgálatot folytatott a médiatanács, de olyan kihágásra nem bukkantak, amely miatt eljárást nem kellett volna indítani.
Karas Monika közölte: a legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó összegzés szerint Magyarországon 98 médiaszolgáltató működött nyereségesen, 4 nullszaldósan, 65 pedig veszteséggel.
Kérdésekre válaszolva az NMHH elnöke elmondta: három bejelentést kaptak az MTVA egy tavalyi szerkesztőségi ülésén elhangzottak miatt, de azt kellett megállapítaniuk, hogy nincs jogkörük eljárni az ügyben, hiszen felelősségre vonni csak a közzétett tartalom miatt tud a médiahatóság. Szólt arról is: a digitális rádiózás magyarországi fenntartása akkor lett volna lehetséges, ha a lakosság legalább 94 százalékát eléri a szolgáltatás, és legalább 75 százalék rendelkezik a vételhez szükséges készülékkel.
Hozzátette: előbbi mutató 30 százalék körül állt, utóbbi arány „messze nem valósult meg", a digitális rádiózás szereplői pedig kísérleti adásnak tekintették a működést.
A testület három igen és kilenc nem szavazat mellett elutasította ellenzéki képviselők azon kezdeményezését, hogy a testület hallgassa meg a közmédia és az NMHH vezetőit egy nemrégiben nyilvánosságra került, másfél évvel ezelőtt készült hangfelvételről.
A beterjesztők egyike, Arató Gergely (DK) a rövid vitában azzal érvelt, világosan kellene látni ebben az ügyben, amelyben nagyon súlyos vád merült fel, „alkotmány- és törvényellenes szerkesztői gyakorlat".
Pósán László, a bizottság fideszes elnöke kijelentette: miután az NMHH elnöke épp az ülésen jelezte, hogy eljártak már az ügyben, a felvetés sokkal inkább tekinthető politikai nyomásgyakorlásnak, mint előremozdító előterjesztésnek.
Kiemelt kép: Karas Monika / Czeglédi Zsolt, MTI
