Mi szerepel az Európai Unió Tanácsának 2015-2018-as kulturális munkatervében?

A kulturális munkaterv a 28 tagország célkitűzéseit tartalmazza a következő négy évre. Amikor a kulturális miniszterek tanácsa félévente összeül, fontos, hogy ezen kitűzött célok mentén hozzuk létre az újabb és újabb napirendeket. Természetesen a kulturális ágazatok kormányzati felügyelői minden országban azt szeretnék, hogy a helyi kormányzati struktúrában azok a kulturális célok, feladatok és társadalompolitikai víziók, amelyeket a kulturális terület felügyel, minél erőteljesebben legyenek pozícionálva. Az Európa 2020 stratégiában direktben nincs nevesítve a kulturális ágazat, aminek az az oka, hogy a döntéshozók nem kívánták a terület infrastrukturális feltételeit a javítandó feltételek közé venni. Így európai uniós finanszírozásból nem tudunk kifejezetten a kulturális ágazat számára ilyen típusú pályázatokat kiírni. A közösségi fejlesztés ellenben társadalmi ügy, amire már kiírhatjuk a pályázatokat. Nagy örömmel mondhatom, hogy 7-8 kulturális tematikájú közösségfejlesztési pályázattal ugrásra készen állunk arra, hogy 2015-ben Magyarországon konkrét programokat hirdessünk meg, amelyek során 22,5 milliárd forintot uniós forrást kívánunk meghirdetni különböző kulturális ügyekre. És mivel az Európa 2020 stratégiában nem kifejezetten prioritási célként szerepel a kultúra, ezért a brüsszeli ülésen azt is átgondoltuk, hogy mely ágazati szegmensek azok, amelyek ha jobban együttműködnek más kormányzati szakpolitikákkal, akkor segíthetik a 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítását.

 hpbrusszel1

Például milyen szegmensek?

Jó eszközrendszerrel van felvértezve a kulturális ágazat, kiemelném például a kreatív ipart, ezt az ízig-vérig kulturális szegmenst, amellyel a gazdaság fellendítéséhez járulhatunk hozzá. Minden európai ország úgy látja, hogy mivel nagyobb mértékben növekszik a kreatív ipar teljesítménye, mint a helyi GDP-k átlagszámai, ezért érdemes befektetni ebbe az egyébként nagyobb kockázati együtthatót magában rejtő ágazatba. A kreatív ipar munkahelyeket és értéket is teremt, illetve kulturális termékeket is fejleszt.

 

Mindenben egyetértés volt a miniszteri tanács résztvevői között?

Voltak olyan ügyek, amelyek mentén maximálisan egyet tudtunk érteni, a magyar álláspontot én is úgy ismertettem, hogy benne voltunk az Európa 2020 stratégia véleményezésének fő sodrában. Egy problémás ügy akadt azonban a munkaterv vonatkozásában, amellyel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériummal történt egyeztetésünk alapján úgy szólaltam fel, hogy Magyarország nem tudja támogatni a munkatervben szereplő célkitűzést. Ennek értelmében a nyomtatott könyveket és az e-könyveket meg kellene próbálni egy rangsorba hozni: engedni, hogy az e-könyvek áfa tartalmát csökkenthessék a tagországok. Ez nem tartozik a kulturális ágazat szabályozási lehetőségei közé, hiszen minden áfával kapcsolatos területet az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az ECOFIN felügyel, így az volt az álláspontunk, hogy ennek a kérdéskörnek ott van a tárgyalási területe. Velünk együtt 7 ország érvelt emellett. Bár kisebbségben voltunk, de ha valamelyikünk nem szavazta volna meg a munkatervet, akkor az nem ment volna át. Az olasz elnökség rengeteg munkát fektetett a terv előkészítésébe, és mindenben egyeztettek az Európai Bizottsággal. Megjegyzem, hogy az Európai Unió kulturális biztosa immáron Dr. Navracsics Tibor, ezért számunkra különösen fontos volt, hogy ne akasszuk meg a kulturális munkaterv elfogadását.

 hpbrusszel2

Végül milyen konszenzusra jutottak?

Kompromisszumos módosító javaslattal éltünk, amelynek értelmében nem nevesítjük az áfa tartalom megváltoztatására történő törekvést, hanem inkább az olvasás népszerűsítésének fontosságát, és az e-könyvek, illetve a nyomtatott könyvek ebben történő szerepvállalását hangsúlyozzuk. Mintegy oldalcsapásként pedig jelezzük az ECOFIN felé, hogy vizsgálja meg az e-könyvek áfa tartalmának szabályozási kérdését, mert úgy véljük, hogy a kultúrához való hozzáférést segíthetnénk azzal, ha csökkentett áfával is hozzá lehetne jutni ezekhez a termékekhez. Az olasz elnökség el is fogadta a módosító javaslatot, visszavonta ezt a részt, és megszavaztuk az Európai Unió Kulturális Miniszterek Tanácsának munkatervét 2015-18-ra.

 

Ezek szerint sikeresnek ítéli a brüsszeli utat?

Igen, a brüsszeli nagykövetségünk kifejezetten üdvözölte, hogy több évnyi kihagyás után a kulturális miniszterek tanácsában végre ott ül a magyarországi illetékes is. Balog Zoltán miniszter úr is ösztönzött rá, hogy szerepet vállaljak ebben a munkában, és úgy gondolom, hogy mostantól nem vonhatjuk ki magunkat a magyar álláspont közvetítéséből az európai szabályozásoknál.

(Fotó: Csákvári Zsigmond)