Béres János 1930-ban született a Borsod megyei Gagybátorban. 1955-ben elvégezte az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa-magánének szakát, majd 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát. 1951-től 1953-ig az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulya szólistája volt.

1952-től 1975-ig a VI., majd a III. kerületi Állami Zeneiskola tanára volt, ő indította el a magyarországi furulyaoktatást, amelyhez tizenkét tankönyvet írt. 1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát. 1960-ban alapította meg a Béres népi kamaraegyüttest.

1951 és 2005 között a Magyar Rádió munkatársaként a rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, 9 országos népzenei fesztivál szervezője volt. Hangversenyezett Európa csaknem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban és az Egyesült Államokban is. Hangfelvételeiből négy CD készült A magyar népzene gyöngyszemei sorozatban.

Sokoldalú munkásságáért több kitüntetést kapott: a Rádió folklór nagydíja (1971), Földes Ferenc-díj (1986), Apáczai Csere János-díj (1997), a Magyar Kultúra Lovagja (2006), Eötvös József-díj (2010), Kossuth-díj (2014).

Nyitókép: Béres János Kossuth-díjas furulyaművész, népzenekutató, zenepedagógus budapesti otthonában 2014-ben. Fotó: MTI/Soós Lajos