Böszörményi Gyula ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat írt, bennük gyakran használt fel mitológiai és népmesei elemeket. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek. Megkapta a József Attila-díjat, elismerték Az év gyermekkönyve díjjal, kitüntették a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjával.
Böszörményi Gyula 1964. július 23-án született Miskolcon. Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg, ennek következtében súlyos mozgássérült lett. Egészségügyi gyermekotthonba került, együtt nevelkedett értelmi fogyatékosokkal, megfigyelései alapján írta meg Kucó című művét, amelyből rádiójáték és színházi előadás is született.
Tizenévesen kezdett el írni, írásai többek között az Élet és Irodalom, az Emberhalász, a Debreceni Napló, a Magyar Ifjúság, az Ifjúsági Magazin hasábjain jelentek meg. Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni.
Legismertebb ifjúsági könyvei a Gergő- (az első, 2002-ben megjelent kötet megírásához a Sziget fesztiválon szerzett élményei hatottak inspirációként), a Zsófi- és a Lúzer Rádió-sorozat. 2003-ban feleségével, Cséplő Noémival megalapították az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, a hagyományőrzés és az olvasásra nevelés elősegítése.
A felnőtteknek írt történetei közül a legnépszerűbbek az Ambrózy báró esetei sorozatban megjelentek, amelyek a 19–20. század fordulóján játszódnak, főhősük a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró.
Böszörményi Gyula dolgozott többek közt az Űrgammák és a Barátok közt forgatókönyvírójaként is, az ő munkája a 2017-es animációs film, a Salamon király kalandjai a forgatókönyve is.
Nyitókép: MTI/Komka Péter
