Fodor István 1967-ben helyezkedett el a Nemzeti Múzeumban, ahol előbb segédmuzeológus, muzeológus, tudományos titkár volt, majd 1978-ban a középkori osztály vezetője lett. 1986-ban a múzeum főigazgatójává nevezték ki, a pozíciót 1993-ig töltötte be. Ezután is a múzeum régészeként dolgozott, immár címzetes főigazgatói címmel. Kutatási területe kezdettől a magyar őstörténet és a honfoglalás kor régészeti vizsgálata volt. Munkáját számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el: a Móra Ferenc-díjat 1994-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét 1997-ben, a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet 2008-ban, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 2016-ban kapta meg. Könyvei, több mint 300 tanulmánya, ismeretterjesztő írása és interjúja a nagyközönség számára is ismertté tették Fodor István nevét, legismertebb könyve a 75 ezer példányban kiadott Verecke híres útján… című kötet (1975, 1980) volt. Fodor Istvánt a Magyar Nemzeti Múzeum saját halottjának tekinti.

Kiemelt kép: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook