A tüdő- és szívproblémákkal küzdő festőnő, aki évtizedek óta New Yorkban élt, a Mount Sinai West kórházban halt meg kedden - közölte Gilot lánya, Aurelia Engel, aki "rendkívül tehetséges" festőnek nevezte Picasso egykori múzsáját.
Françoise Gilot 1921. november 26-án látta meg a napvilágot Neuilly-sur-Seine-ben. Első litográfiáit a párizsi Atelier Mourlot-ban készítette, egyedüli nőként abban a műhelyben, amelyben a 20. század első felének nagy mesterei, köztük Picasso, Léger, Matisse, Miró, Chagall, Giacometti is dolgoztak.
Picassóval 1943-ban találkozott először, 1946-tól élt egy fedél alatt a nála 40 évvel idősebb katalán festővel dél-franciaországi házukban. Picassótól, akivel tíz évig tartott a kapcsolata, két gyermeke született, Claude és Paloma.
A festőpár útjai 1953-ban szétváltak. Gilot lassan kiérlelte saját festői stílusát, színpadi díszletet és jelmezeket is tervezett. A rajz és a papírmunkák is segítették őt abban, hogy amennyire lehetett, kivonja magát Picasso művészi hatása alól.
Françoise Gilot lett „az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót”, ami a következő évtizedben erősen rányomta a bélyegét életére és pályafutására is, Picasso ugyanis igyekezett teljesen ellehetetleníteni egykori szerelme érvényesülését.
A hatvanas évekre Gilot egyre inkább elengedte a szigorú vonalvezetést, formái lágyultak, líraibbá váltak. Ekkor készült egyik legnagyobb szabású műcsoportja, a Labirintus-sorozat is, amelyben az őt ért traumákat is igyekezett feldolgozni.
Idővel egyre fontosabbak lettek számára a színek is, Keleti város I-II. című képei Matisse színkezelésének hatását mutatják, ám közben a fekete és a fehér erős kontrasztjára építő tusrajzokat is alkotott az ekkorra az Egyesült Államokba költöző festő.
Ázsiai utazásai inspirálták nyolcvanas években készített, keret nélküli, „lebegő festményeit”, a 2000-es éveket pedig több csendélet és a Bolygó-sorozat néhány darabja reprezentálja a Várfok Galéria kiállításán.
Françoise Gilot-ra sokáig csupán „Picasso múzsájaként” tekintettek, de munkái mára bekerültek a világ legnagyobb múzeumaiba. 2021-ben a Living Forest című 1977-es festménye több mint 400 millió magyar forintért kelt el a Christie's aukcióján, a Sotheby's egyik idei aukcióján 1 millió eurónál is magasabb áron kelt el egy festménye
Gilot műveiből több tárlatot is rendeztek a budapesti Várfok Galériában, amellyel a festőnő életre szóló barátja, Rozsda Endre (1913–1999) Párizsban élő magyar festőművész révén került kapcsolatba. 2000 óta ez a galéria képviseli Francoise Gilot-t Magyarországon és a régióban.
A Várfok Galéria legutóbb 100. születésnapján, 2021 novemberében tisztelgett egy retrospektív jellegű kiállítással a festőnő előtt. A budapesti centenáriumi tárlatra Gilot New York-i műterméből is érkeztek képek, csakúgy, mint számos magángyűjtőtől.
„A Várfok Galéria nagyszabású kiállításán látható festmények is igazolják, hogy Françoise Gilot megérdemli a helyét a művészettörténet nagyjai között” – írtuk a kiállításról.
Gilot több könyvet is írt, az Életem Picassóval című 1964-ben jelent meg, s utána több nyelven, köztük magyarul is napvilágot látott. Könyvet írt 1990-ben a két festőóriásról Matisse és Picasso - barátság a művészetben címmel, saját művészi fejlődését írta meg A tekintet és a maszk című kötetben. Gilot munkásságát több magas kitüntetéssel, köztük a francia Becsületrenddel ismerték el.
Francoise Gilot 2004-ben, párizsi műtermében. Fotó: Jean-Pierre Muller / AFP
