Gránásy László 1955. február 15-én született Budapesten, alap- és középfokú tanulmányait is itt végezte. 1974-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán tanult és 1979-ben ugyanitt diplomázott. Egyetemi doktori fokozatát 1982-ben védte meg summa cum laude minősítéssel. 1979-től az MTA KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében és ennek utódintézeteiben dolgozott napjainkig. Ez alatt az idő alatt több külföldi – japán, német, brit, egyesült államokbeli – intézményben volt vendégkutató.
Gránásy László kutatási területei széles spektrumot fedtek le az üvegfémek előállításától és termikus stabilitásának vizsgálatától a fullerénszármazékok fázisátmeneteinek vizsgálatán keresztül a nukleációs folyamatok elméleti vizsgálatáig. Ez utóbbi területen bontakozott ki igazán kutatói habitusa.
Világszinten kimagasló eredményeket ért el a kristályosodási folyamatok térelméleti modelljének kidolgozásában és annak komplex megszilárdulási jelenségekre történő alkalmazásában. Kidolgozta a nukleációs folyamatok fenomenologikus diffúz határfelületi modelljét, amelyet sikerrel alkalmazott kondenzációs, kristályosodási és fázisszeparációs folyamatok leírására. A polikristályos megszilárdulás fázismezőelméleti leírásának kifejlesztésével először vált lehetővé olyan komplex megszilárdulási mintázatok modellezése, mint a rendezetlen dendritek, kristálykévék, szferolitok és a fraktálszerű polikristályos aggregátumok.
E munkája a Nature Materials címlapjára került, és a Science News szerkesztősége a fizika minden ágát tekintve 2004-ben az év 15 legfontosabb eredménye közé választotta. A molekuláris fázismező-elmélet keretében Gránásy László tisztázta a rendezetlen prekurzor szerkezetek szerepét a kristálycsíra-képződésben, valamint azonosított több egzotikus nukleációs módust. Eredményei kilenc alkalommal kerültek nemzetközi publikációk címlapjára.
Gránásy László kiemelkedő gondot fordított az utánpótlás-nevelésre is. Nyolc éven át vett részt az oktatásban a BME-n. 2007 és 2009 között a Brunel University professzora, 2018 óta tiszteletbeli professzora, az Academia Europaea tagja volt.
2004-ben nyerte el az MTA doktora címet, 2019-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Munkásságát 2000-ben ismerték el az MTA Fizikai Díjával, 2005-ben Akadémiai Díjjal, a Széchenyi-díjat 2018-ban kapta meg.
A képen Gránásy László, miután átvette a Széchenyi-díjat Áder János köztársasági elnöktől a Parlament kupolacsarnokában 2018. március 15-én. Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Fotó: Illyés Tibor/MTI
